Stadium

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Világörökség

m·v·sz

Róma történelmi központja

Stadium, Palatinus

Adatok

Ország

Olaszország

Típus

Kulturális helyszín

Felvétel éve:

1980

Az ókori Róma egyik stadionja volt a palatinusi Stadium, melynek rendeltetése vitatott.

Egyes magyarázatok szerint nyilvános sportpálya, míg más vélemények szerint nyilvános lovaspálya lehetett. Van ki feltételezi, hogy aréna volt, mások csupán kertnek tartották. Az is kérdéses, melyik dinasztia korában épülhetett ki. Romjai a legnagyobbak a Palatinus egész területén. A Stadium méretei: 165 méter hosszú, 80 méter széles.

Keleti falának fülkéje rejtette a császár páholyát, ahonnan az uralkodó követhette a verseny történéseit. Információval rendelkeznek arról, hogy Theoderik vizigót király futóversenyeket tartott itt. Ő építtette be a déli oldal ovális területét.

Délnyugati része elliptikus formájú, a legvalószínűbb, hogy Severus korából származik. Északkeleti része a Via S. Bonaventura felé nyílik és Titus diadalíve felé vezet. s

[szerkesztés] Források

Pecz Vilmos: Ókori lexikon, I–IV. kötet. Budapest, Franklin Társulat, 1904.
Fajth Tibor: Itália (Panoráma útikönyvek, Athenaeum Nyomda, Bp. 1980) ISBN 963 243 235 5
Olivia Ercoli - Ros Belford - Roberta Mitchell: Róma (Útitárs Könyvek, Panemex KFt és Grafo Kft, Bp., 2000.) ISBN 963 9090 36 0

A Palatinus épületei

Olaszország világörökségi helyszínei

m·v·sz

	természeti:	Lipari-szigetek
	kulturális:	Valcamonica barlangrajzai \| A Santa Maria delle Grazie-templom és kolostora Leonardo da Vinci Utolsó vacsora c. festményével \| Firenze történelmi központja \|Velence és lagúnája \| A pisai Dóm-tér \| San Gimignano történelmi központja \| I Sassi di Matera \| Vicenza városa és Veneto tartomány Palladio által tervezett villái \| Siena történelmi központja \| Nápoly történelmi központja \| Crespi d'Adda \| Ferrara: a reneszánsz városa és a Pó torkolata \| Castel del Monte \| A Trulli-stílusú épületek Alberobelloban \| Ravenna ókeresztény műemlékei \| Pienza városának történelmi központja \| A 18. századi királyi palota Casertában, a parkkal, a Vanvitelli vízvezetékkel és a San Leucio épületegyüttessel \| A királyi rezidencia, Torinó \| Botanikus kert, Padova \| Portovenere, Cinque Terre és a szigetek (Palmaria, Tino és Tinetto) \| Katedrális, Torre Civica és Piazza Grande, Modena \| Pompeii, Herculaneum és Torre Annunziata régészeti lelőhelyei \| Amalfi tengerpartja \| Agrigento régészeti lelőhelyei, a Templomok Völgye \| Villa Romana del Casale, Szicília \| Su Nuraxi di Barumini, Szardínia \| Aquileia régészeti lelőhelyei és a patriarkális bazilika \| A Cilento Nemzeti Park és a Vallo di Diano Nemzeti Park, Paestum és Velia régészeti lelőhelyeivel és a Certosa di Padula \| Urbino történelmi központja \| Villa Adriana, Tivoli \| Verona \| Az assisi Szent Ferenc-bazilika és a ferencesrendi műemlékek \| A Villa d´Este Tivoliban \| A Val di Noto későbarokk városai, Dél-Kelet Szicília \| Piemont és Lombardia szent hegyei \| Cerveteri és Tarquinia etruszk nekropoliszai \| Val d’Orcia \| Siracusa városa és Pantalica nekropolisza \|Genova, a Le Strade Nuove \| Róma történelmi központja, a Vatikán birtokában levő terület és a San Paolo fuori le mura bazilika (a Vatikánnal közös)