Suttogások és sikolyok
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
| Suttogások és sikolyok | |
| Rendező: | Ingmar Bergman |
|---|---|
| Producer: | Lars-Owe Carlberg |
| Forgatókönyvíró: | Ingmar Bergman |
| Főszerepben: | Ingrid Thulin Harriet Andersson Liv Ullmann |
| Operatőr: | Sven Nykvist |
| Jelmeztervező: | Marik Vos-Lundh |
| Vágó: | Siv Lundgren |
| Bemutató: | 1973. március 5. (USA) |
| Időtartam: | 106 perc |
| Nyelv: | svéd |
| IMDb | |
Suttogások és sikolyok (Viskningar och rop) 1972-ben készült színes svéd filmdráma
"Évek óta látok magam előtt egy tágas szobát, hajnali négy óra van, kicsit beszűrődik a pirkadat fénye. A falak bordós-pirosak, és három asszony ül a szobában. Az egyik a tűzzel foglalatoskodik, a másik köt, a harmadik könyvet olvas" - mondta operatőrének, Sven Nykvistnek Ingmar Bergman, akinek egyik legfontosabb és legvitatottabb filmje bontakozott ki később ebből a képből.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Történet
Az 1900-as évek elején három nővér él egy kastélyban, aminek minden szobája vörös: vörösek falak, vörösek a bútorok. Agnes súlyos beteg, haldoklik. Két nővére, Maria és Karin felügyel rá, valamint házvezetőnőjük, Anna. Agnes utolsó pár napját dolgozza fel a film. Bemutatja, hogyan gyötrődik a rák kínjaitól. A két nővér férje távol van, nincs közöttük szeretet, csak a kötelesség tartja őket a házban. Időnként kihívják Agnes orvosát, akivel Mariának viszonya van. David, az orvos hidegen bánik a nővel. Hosszú évek óta vannak szexuális kapcsolatban egymással, de az orvos már ráunt Mariára, aki pedig magányos, és kielégítetlenségét ezzel a viszonnyal csillapítja. Maria még képes a szeretetre, amit időnként féltő gondoskodással kimutat beteg nővére felé, valamint Karinnal is megpróbál normális kapcsolatba lépni. Karin elutasítja Maria közeledését. Anna, a házvezetőnő az, aki szívből gondoskodik a haldokló Agnesről. Teste melegével próbálja az asszony fájdalmait csillapítani, vigaszt nyújt. Egy nap megérkezik Karin férje. A vacsora után ágyába hívja feleségét, aki a menekülés útjaként azt választja, hogy egy üvegcserepet felnyom a vaginájába. Másnap a férj elutazik. A két nővér az utolsó éjszakán egymásra talál, simogatják és ölelik egymást, átbeszélik minden felgyülemlett feszültségüket. Agnes borzalmas kínok között meghal, de másnapra feltámad. Egyenként behívja nővéreit a szobájába, de a két nő riadtan és borzadva kimenekül. Anna az egyetlen a házban, aki megőrzi nyugalmát és a „halott” asszony segítségére siet. A következő nap eltemetik Agnest. Megérkezik a két férj, és elbocsátják Annát. Karin közeledését elutasítja Maria. A két nővér ismét elhidegül egymástól. Mindenki elhagyja a kastélyt.
[szerkesztés] Szereplők
- Ingrid Thulin (Karin)
- Harriet Andersson (Agnes)
- Liv Ullmann (Maria)
- Kari Sylwan (Anna)
- Erland Josephson (David, az orvos)
- Anders Ek (Isak, a pap)
- Inga Gill (mesélő)
- Henning Moritzen (Joakim, Maria férje)
- Georg Årlin (Fredrik, Karin férje)
[szerkesztés] Jelentősebb díjak
- Oscar-díj, legjobb operatőr
- Oscar-díj jelölések: legjobb film, legjobb rendező, legjobb forgatókönyv, legjobb kosztüm
- Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál, technikai nagy díj
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- A Suttogások és sikolyok az Internet Movie Database oldalain
Based on work by