Székelykeve

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Székelykeve helye a Bánságban

Székelykeve (szer.: Skorenovac/Скореновац, ném.: Skorenowatz), település Szerbiában, a Vajdaság Autonóm Tartomány Dél-Bánsági Körzetében, az Al-Duna közelében, Kevevárától 6 km-re nyugatra (Pancsovától 30 km-re, Belgrádtól 46 km-re délkeletre). A falu földrajzi szélessége: N 44° 45' 42,9", hosszúsága: E 20°, 54', 20.72".

Székelykeve a magyar nyelvterület legdélebbi, többségében magyarok által lakott települése.

Székelykeve látképe

Tartalomjegyzék

1 Történelem
2 A lakosság
3 Fontosabb események a falu életében
- 3.1 Képtár
4 Lásd még

[szerkesztés] Történelem

Széekelykeve cimere

Névtörténet:

Zkorenovetz Terra (1412)
Zkorenocz Puszta
Villa Regalis (1428)

A falu egykori nevei:

Nagygyörgyfalva (1883 - 1886)
Skorenowatz (csak a németben)
Székelykeve (1886-1922)
Skorenovac (1922-től napjainkig.)

1869-1886 között Beresztóc és a Duna közötti területen létezett egy Gyurgyova nevű falu, melynek 1869-ben 396 fő lakosa volt. Első lakói magyar palócok, akik Újfaluról, Ürményházáról, Sándorfalváról, Szeged környékről, Óbesenyőről, és Szőlősudvarnokról jöttek. 1883-ban bukovinai székelyek érkeztek a faluba, összesen 645 család (kb. 2 000 telepes). Gyurgyova lakói hamarosan átköltöztek a mai Székelykeve területére, mivel a Duna áradásai rendszeresen elöntötték a vidéket és a termőföldeket, így az ott lakók élete is állandó veszélyben volt.

[szerkesztés] A lakosság

[szerkesztés] Az első székelykevei telepesek vezetéknevei

Andrásfalváról: Daradics, Csiszer, Erős, Fábián, Gál, Gecző, György, Illés, Jakab, János, Katona, Kelemen, Kemény, Kis, Koródi, Kovács, Lakatos, László, Lipina, Lukács, Müller, Palkó, Pásztor, Petres, Péter, Hompot, Husori, Sebestyén, Schidt, Szakács, Szatmári, Ranc és Varga.

Istensegítsről: Ambrus, Barabás, Bartis, Béres, Bot, Borbandi, Bõte, Dudli, Faluközi, Finnya, Fülöp, Gyõrfi, János, Kató, Lovász, Magyaros, Makrai, Miklós, Nagy, Nyistor, Pék, Sánta, Szabo, Szász, Szõte, Tamás, Urkon és Váncsa.

Fogadjistenről: Ambrus, Barabás, Gáspár, Kuruc, Pap, Váci, Szabó és Székely.

Hadikfalváról: Beréti, Bréti, Biro, Csiki, Dani, Erdõs, Fazekas, Fodor, Forrai, Galambos, Kerekes, Kis, Kozma, Kozsán, Kölõ és Skasszián.

Józseffalváról: Kurkó, Kusár, Palló, Mákszem, Mezei, Székely és Várda.

[szerkesztés] Lakosság száma és nemzetiségi összetétele

[szerkesztés] Táblázat 1

1910	4,541	magyarok	73.31%	németek	11.94%	bolgárok	9.69%	szlovákok	2.53%	szerbek	1.26%
1921	4,195	magyarok	81.83%	bolgárok	10.27%	németek	7.34%	szerbek	0.36%	szlovákok	0.05%
1948	4,465	magyarok	84.46%	bolgárok	11.22%	szerbek	3.18%	németek	0.70%	szlovákok	0.05%
1991	3,213	magyarok	80.36%	szerbek	9.40%	jugoszlávok	3.36%	bolgárok	2.53%	németek	0.15%
2002	2,501	magyarok	86.71%	szerbek	5.47%	bolgárok	2.99%	jugoszlávok	1.04%	németek	0.07%

[szerkesztés] Táblázat 2

Év	1869.	1875.	1880.	1900.	1910.	1915.	1921.	1931.	1936.
Lakosság száma	396	N.D.	298	3,399	4,541	4,486	4,195	4,099	4,366
Házak száma	N.D.	265	N.D.	664	853	N.D.	847	927	N.D.
Év	1939.	1942.	1948.	1953.	1961.	1971.	1981.	1991.	2002.
Lakosság száma	4,271	4,464	4,465	4,403	4,306	4,021	3,731	3,213	2,501
Házak száma	N.D.	1,020	1,069	1,105	1,143	1,119	1,328	1,086	N.D.

[szerkesztés] Grafikon

A falu népszám mozgalma

[szerkesztés] Képtár

Legelő	Udvar	Kilátás a legelőről	Urbán István háza 1911–ből
A Duna-Tisza-Duna csatorna Székelykeve közelében	Nyári vihar	The Saint Stephen King Catholic Church

[szerkesztés] Fontosabb események a falu életében

Székelykeve

1885- Az első állandó tanító. Először Gyurgyovára jött, majd 1886-ban áttelepült Székelykevére. Neve Mischel János volt.

1886 – Az első biró és székelykevei polgármester Kollár Ágoston volt. (1886-1890)

1889 – Az iskola épületének építését befejezték.

1892 – December 18-án a katolikus templom építésének befejezése. Az első szerzetes Deleme Ferenc volt (1892-1898).

1894 - November 25-én alapították meg a Földműves Hitelező Szövetséget. Az elnök Deleme Ferenc szerzetes. A szövetségnek 71 tagja volt.

1895 – Október 6-án megalapították a könyvtárat, melynek 50 tagja volt. Az elnök Deleme Ferenc, a könyvtáros Hajagos János volt.

1898 – Az első bejáró orvos a faluban dr. Klein József.

1899 – Az első önkéntes tűzoltó brigád létrejött. Az elnök Kirchgäusner Johann és a tűzoltóparancsnok Mischel János. A brigádnak 60 tagja volt.

1900 – Az első állandó orvos a faluban dr. Urbanek Ede.

1906 – A Vadász Egyesület megalapítása 14 taggal. Alapító Szabatka Gyula és Töry Dezső.

1912 – Az első gépesített malom megnyitása, tulajdonosa Rüger Katalin. Üzemben volt egészen az 1970-es évekig.

1913 – Április 27-én létrejött “Hangya” néven a Vásárlók Egyesülete, elnöke Wikel Aladár lett. Az egyesületnek 128 tagja volt; a kereskedelmi bolt szintén ebben az évben nyílt meg.

1924 – A Vörös Kereszt humanitárius szervezet megkezdte munkáját a faluban, de a szervezet hivatalos megalapitása csak 1931-ben történt meg. 57 tagja volt és elnöke dr. László Imre lett.

1925 – A művelődési egyesület megalakulása. A magyar “Kultúrszövetség" és a német “Kulturbund” néven. 1948-tól “Petőfi Sándor” Kulturegyesület néven működik tovább.

1932 – Az Iparosok egyesületének alapítása Bircsák András cipész elnökségével.

1932 – Június 14-én, A “Kék Duna” labdarúgócsapat megalapítása.

[szerkesztés] Képtár

Aratás Székelykevén	A Gunyho	Székelykevei legelő a 60–as években	A "Kék Duna" focicsapat régi játszótere
Csárdás	Párna	Konyha	Konyha
Szoba	Székelykapu	Székely kopjafa