Székelyszáldobos
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Székelyszáldobos (1899-ig Száldobos, románul Doboşeni): falu a mai Romániában Kovászna megyében.
[szerkesztés] Fekvése
Székelyudvarhelytől 30 km-re délkeletre a Kormos-patak kiszélesedő völgyében fekszik. Bardóchoz tartozik.
[szerkesztés] Története
A hagyomány szerint a falut az elpusztult Volál és Kisszáldobos falvak lakói alapították a 17. században, majd az elpusztult Dobó falu lakosai is ide települtek. Volál az azonos nevű patak völgyében a Faluhelynek nevezett helyen feküdt, valószínűleg az 1596. évi tűzvészben pusztult el. Régi református templomát 1795-ben tűzvész pusztította el, majd 1838-ban a földrengés is megrongálta. 1853-ra építették újjá, úgy hogy a régi templomból semmi sem maradt. Közelében egy négykaréjos, lóhereíves kápolna alapjaira bukkantak, mely régen temetőkápolna lehetett. A falu borvizéről volt híres, a hegyfarki fürdőt Bethlen Gábor is felkereste egykor. 1910-ben magyar 935 lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Homoródi járásához tartozott. Az 1992-es népszámlálás adatai szerint a falu lakossága 1409, amelyből 873 székely magyar református mellett 536 román anyanyelvű rroma (pünkösdista és ortodox) nemzetiségű. A 2002-es népszámlálás alapján a falu lakossága 1779, amelyből kb. 829 magyar református mellett kb. 950 román anyanyelvű rroma nemzetiségű (ebből kb. 480 vallja cigánynak magát).
Based on work by