Székelyszenterzsébet
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Székelyszenterzsébet (1899-ig Szenterzsébet, románul Eliseni): falu a mai Romániában Hargita megyében.
[szerkesztés] Fekvése
Székelykeresztúrtól 8 km-re nyugatra, a Szenterzsébeti-Magyaró v. Mogyoró patak két oldalán magas dombsorok között fekszik. Románandrásfalvához tartozik.
[szerkesztés] Története
A középkori falu a református templomtól délnyugatra, a templomdomb lábánál feküdt. Középkori Szent Erzsébetnek szentelt temploma a mai református templom helyén állott, Orbán Balázs még látta a szentély előzárókövén az 1402-es évszámot. Tornya 1785-ben épült, 1802-ben már rossz állapotú volt. 1870-ben a templomot le kellett bontani. Mai református temploma a régi torony mellé 1870 és 1872 között épült. A faluban az Eössi családnak udvarháza volt, amely mára nyomtalanul eltűnt. A 18. – 19. századi Kemény-Orosz kúria 1997-ben dőlt romba. 1910-ben 1143 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Székelykeresztúri járásához tartozott. 1992-ben 1103 lakosából 736 magyar, 361 cigány és 6 román volt. Ujszekelyhez tartozik
[szerkesztés] Híres emberek
- Itt született Péchi Simon (1565-1642) az erdélyi szombatosság megalapítója.
- Itt született 1914-ben Nagy Géza irodalomtörténész.
- Itt született 1918-ban Abodi Nagy Béla festőművész.
Based on work by