Szóalakzat
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A szóalakzat (görögül metaszeméma) szavak átalakító eljárásokkal történő megváltoztatása, amely során módosul jelentésük. A stilisztika és retorika többféle módon értelmezett fogalma. Egyes nyelvtanok a szóalakzatokat a szemantikai-szintaktikai alakzatokkal együtt kezelik. A szóképekkel (tropusokkal) szembeállítják, és adjekciós, detrakciós és transzmutációs eseteit tartják számon. Adjekciós szóalakzatok pl. poliszindeton, gemináció, reduplicatio, epiploké, gradáció, reddíció, anafora, epifora, szimploké (complexio), epanodosz, annomináció, polyptoton, szinonímia, traductio, szembeállítás (distinctio), reflexio, halmozás, enumeráció, amplifikáció, epitheton, pleonazmus; detrakciós szóalakzatok: ellipszis, zeugma, aszindeton, transzmutációs alakzatok: enallage, hipallagé, inverzió, hiperbaton, epifrázis és az isocolon alakzatai. Mivel a szavak átalakítása mondatbeli szerepüket befolyásolja, a mondatalakzatok rendszerében is megtalálhatók. A szóalakzat a neoretorikában a metaszeméma.
Based on work by