User:Szabo Tamas/Tabán

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A Tabán Budapest I. kerületének egyik városrésze.

Tartalomjegyzék 1 Fekvése, határai 2 Története 3 Park a Tabánban 4 Fontosabb közterületek 5 Nevezetességei 6 Fényképek 7 Múzeumok 8 Források 9 Lásd még 10 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Fekvése, határai

A városrész a budai Várhegy, a Gellérthegy és a Naphegy közé ékelődő, viszonylag szűk völgyben fekszik, ami ott fut ki a Duna partjára, ahol a folyó medre összeszűkül. Ma jobbára parkos területe a Gellérthegy lábától, illetve a Duna-parttól a Naphegy oldalába kúszik fel. Észak felől a Víziváros, ill. a Krisztinaváros, valamint a közéjük ékelődő Várhegy, keletről a Duna szegélyezi, délről a Dunára meredeken leszakadó Gellérthegy, délnyugatról a Gellérthegy oldalában vezető Hegyalja út, nyugatról a Naphegy határolja.

• A Tabán határai, park, Google-Maps Satellit [[1]] - a térképen:
  • A Kereszt utca volt a régi Tabáni közepe.
  • A Naphegy utca és Kereszt utca között 1956-os emlékmű.
  • A Hadnagy utca feliratnál a Rácz fürdő felülről.
  • Az Apród utca feliratnál van a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum épülete.

[szerkesztés] Története

A védett völgy, a napsütötte hegyoldalak, a Gellérthegy lábánál fakadó hévizek, s nem utolsósorban a Duna közelsége már a neolitikum emberét is idevonzották, emlékeiket régészeti ásatások tárták fel. A kora vaskorban (Kr. e. III–I. század) lakóhelyül választották a kelta eraviszkuszok, majd birtokba vették a rómaiak, akik a IV. században, I. Valentinianus császár idején őrtornyot emeltek az itt levő fontos révátkelőhely védelme céljából, szemben a túlparti Contra-Aquincummal.

A városnegyed ma is használt neve valószínűleg a török eredetű Débágháne/Tabakhane szóból származik, jelentése: Tímár-telep. Arra utal, hogy egykor cserzővargák, tímárok műhelyei voltak itt. Ez változott később Tabahonra, majd rövidült-magyarosodott Tabánra.

A magyar honfoglalás után elődeink Kis-Pest nevű települése jött létre a továbbra is fontos révátkelőnél. A tatárjárásig virágzó falu neve többször is változott, Szent Gellért város, Kelenföld, s az itt fakadó meleg vízű források után Alhévíz néven is jegyzik a középkori írásos emlékek. A tatárjáráskor elpusztult település IV. Béla várhegyi építkezéseitől kezdve megújult, ám kívül rekedve a várfalakon, Buda elővárosa lett. Mátyás király uralkodása alatt fedett folyosóval kötötték össze a palotát a Gellérthegy lábánál fakadó hőforrásokkal.

A török hódoltság alatt a lakosság elmenekült, a település azonban fejlődött: a hódítók fürdőket építettek a melegvíz-forrásokra, s dzsámikat emeltek. A XVII. század végén a meggyérült magyar lakosság mellé a Duna-parthoz közeli területre németek, az Ördög-árok partjára és a Naphegy keleti lejtőjére nagyobb számban dél-szlávok, főként szerbek települtek. Róluk kapta a városrész a Rácváros elnevezést; hajdani ittlétükre ma a Rác fürdő neve utal.

A XVIII. századra vályogházakkal, egymáshoz ragasztott, zsindellyel fedett, szegényes épületekkel szegélyezett, szabálytalan, girbe-gurba utcácskák alakultak ki. Lakosai a több évszázados hagyományokra visszatekintő szőlőműveléssel foglalkoztak, de a rendezetlen és rendkívül sűrűn beépített negyed jelentős számú iparosnak, kereskedőnek is otthont adott. Annak ellenére, hogy a Tabánt 1810-ben tűzvész pusztította, s nem kímélték az Ördög-árok árvizei sem, 1821-ben mintegy ezer házat írtak itt össze. 1849-ben, amikor megnyílt a Széchenyi lánchíd, elvesztette a révátkelőhely nyújtotta sok évszázados jelentőségét. Csatornázatlan utcái, az 1880-as években jelentkező filoxéra járvány pusztításai, majd a budai városrendezési munkálatok: a budai körút és az Erzsébet híd építése felvetették lebontásának tervét. A XIX. század és a XX. század fordulójára szórakozóhelyekkel, éttermekkel, borozókkal telt romantikus negyeddé vált, a budapesti „Montmartre”-ként is emlegetett Tabán írók, költők, művészek kedvelt helye lett. Mielőtt véglegesen megpecsételődött a sorsa, a kor irodalmi életének jeles személyiségei (Szerb Antal, Tersánszky Józsi Jenő) szólaltak fel megmentéséért, festők ragadtak ecsetet, magánszemélyek fényképezőgépet megörökítéséért (a legjelentősebb alkotások Zórád Ernő akvarelljei).

Tabán képek az 1920 - 30-as évek körül

Tabán Látkép

Köműveslépcső

A tabáni iskola látképe a Czakó utca közelében. Az iskola épülete 1945 januárig megmaradt.

a Tabán a bontás után

1933–1936-ban bontották le a mai tabáni park helyén állt házsorokat, csak néhány épületet kímélt meg a „városrendezési láz”. A helyébe tervezett új városrész azonban soha nem épült fel. A Monarchia legszebb ortodox templomát, a tabáni Szent Demeter templomot a II. világháborúban találat érte, tetőzete beszakadt, 1949-ben az egyébként viszonylag épségben maradt épületet lebontották. Mára csak a török kori kupolacsarnokot is őrző Rudas és Rác fürdő, az Aranyszarvas-ház, a tabáni Alexandriai Szent Katalin-plébániatemplom, mellette, az Apród utcában a Virág Benedek-ház és a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum épülete, a Döbrentei utcában három és a Czakó utcában egy műemlék ház maradt ránk az egykori, legendásan romantikus hangulatú Tabánból. Jelentős része zöldterület, pihenőpark, amely popzenei fesztiváloknak is helyet ad. A területet északról lezáró, Duna-parti Ybl Miklós teret a híres építészünk, Ybl Miklós alakította ki a 19. század végén. A meglevő tárgyi, írásos és képi emlékeket a Tabán Emlékmúzeum és Dokumentációs Központ gyűjti, őrzi és mutatja be.

1945 január - a tabáni iskola vége

Németh András - Mostohafiak - magyar irodalom, II. világháború, visszaemlékezés [[2]] Magyar Elektronikus Könyvtár, "..a Tabán legfelső részén tüzelőállásba helyeztük a lövegeinket, közvetlen mögöttünk volt a Czakó utca. ... A legénység a Czakó utcai lakatlan villákban húzódott meg, szerencsétlen kimerült lovainkat pedig a kertekben helyeztük el. ... A figyelőállásunkat valamivel lejjebb, a tabáni iskolában helyeztük el. ...a parancsnokom elmondta, hogy a figyelőállást át fogja helyezni a Hegyaljai út 2. számú házba, mert az iskola nagyon kiemelkedik, föltűnő, lebombázhatják. Arról is beszélt, hogy szovjet átkelési kísérletnél, a parancs szerint, a Margit-sziget északi csücskét fogjuk lőni a váron keresztül...Időközben értesültünk arról, hogy a tabáni iskolát, ahol az előző megfigyelőhelyünk volt, láncos bomba telitalálat érte, a pincéjében mindenki meghalt. Ilyen méretű bombákkal az oroszok nem rendelkeztek, tehát világos volt előttünk, hogy az angolok hajtották végre a támadást."

1945 és 1958 között a lerombolt tabáni iskola helyett a Naphegy lakói a Krisztina Téri Iskola-ba járnak. 1958. augusztusában elkészült a volt tabáni iskola közvetlen közelében a Lisznyai utcai iskola [[3]] a Naphegyen.

[szerkesztés] Park a Tabánban

képek a Tabánból

Panorama a Gellérthegy utca tetején: virágzik a park tavasszal, 2003 április 16.

Majális - 2003 május 1. a Köműves lépcsőnél

játszótér, hinták a parkban a Naphegy utca és Kereszt utca sarkán

1956-os emlékmű a játszótér közelében

[szerkesztés] Fontosabb közterületek

• Attila út
• Döbrentei tér
• Hegyalja út
• Krisztina körút
• Szarvas tér

[szerkesztés] Nevezetességei

• Alexandriai Szent Katalin-plébániatemplom
• Erzsébet királyné szobra
• Rác fürdő (Hadnagy u. 1.) – jelenleg átépítés alatt
• Rudas Gyógyfürdő és Uszoda (Döbrentei tér)
• Várbazár
• Várkert-kioszk (Várkert Kasznió)
• Ybl Miklós szobra

[szerkesztés] Fényképek

Tabán

az utólsó megmaradt tabáni ház az 1933-as bontás után a Czakó-utca / Aladár utca sarkon

Sportpálya a Naphegyen a Czakó utcában a régi tabáni iskola helyén. A tabáni iskolát 1945 januárban bombatalálat rombolta le.

[szerkesztés] Múzeumok

• Semmelweis Orvostörténeti Múzeum [[4]] (Apród u. 1–3.)
• Tabán Emlékkiállítás és Dokumentációs Központ (Döbrentei u. 9.–Apród u. 10.)

[szerkesztés] Források

• Budapest. 3., bőv. és átdolg. kiadás. Panoráma, Budapest, 1973
• Somorjai Ferenc: Budapest. Panoráma, Budapest, 1994
• Budapest Lexikon. 2., bőv. és átdolg. kiadás. II. kötet. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1993. ISBN (összkiadás); ISBN (II. kötet)
• Szerb Antal: Budapesti kalauz Marslakók számára
• Tersánszky Józsi Jenő: Lebontják a Tabánt. Nyugat, 1935. 11. szám
• Vidor Miklós: Margitsziget, Tabán, gyerekkor. Új Ember, 2001. LVII. évf. 47. sz.

[szerkesztés] Lásd még

• Budapest kerületei

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• Légifelvételek: [[5]], [[6]]
• Meyers Lexikon - Krisztinaváros 1905 [[7]]
• http://epa.oszk.hu (Rózsavölgyi Gyula: A Tabán rendezése, Művészet, 1919)
• http://nol.hu/framed/6674 (N. Kósa Judit: Panama a Tabánban)
• www.radio.hu/index.php?cikk_id=39982 (Petőfi Rádió: Fedezzük fel a Tabánt c. műsora)
• Tabáni Hírmondó [[8]]
• Tabán honlap [[9]]
• TABÁNI HELYTÖRTÉNETI GYÛJTEMÉNY [[10]] DÖBRENTEI UTCA 9. - APRÓD UTCA 10.
• Semmelweis Orvostörténeti Múzeum [[11]]