Szentábrahámi Lombard Mihály
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Szentábrahámi Lombard Mihály (Várfalva, 1683. – Kolozsvár, 1758. március 30.), unitárius püspök.
[szerkesztés] Élete
Várfalván született helybeli unitárius lelkész fiaként.
Iskoláit Kolozsváron 1710-ben végezte. A nagyszebeni országos bizottság unitárius tagjai mellett hitszonokként működött, majd külföldön tanult a leydeni és a frankfurti egyetemeken. Külföldi tanulmányát homoródszentmártoni Biró Sámuel támogatta. Külföldről 1715. augusztus 18-án érkezett haza. Előbb Biró Sámuel fiainak házitanítója volt, majd 1716. február 27-től a kolozsvári unitárius iskola tanára. Átélte a kollégium 1718. évi elvételét és a belső magyar utcai épületbe való átköltözést.
Tanított egyetemes egyháztörténelmet, földrajzot, jogot, csillagászatot, fizikát, geometriát, teológiát és egyháztörténelmet.
1720-ban nősült. Felesége Takács Sára volt.
1720-ban az iskola igazgatójául választották. Igazgatóként megteremtette az új iskola működésének feltételeit. Az 1718-20-as évek ínsége és a fellépett pestis alatt az éhező diákok a patrónusok és a nemesek jóindulatától függtek. 1731-ben ismét élelmezési problémák álltak elő. Szentábrahámi meghatározta az igazgatói hatáskört és igyekezett annak érvényt is szerezni.
1724-ben főjegyzővé, majd 1737-be püspökké, a kolozsvári egyházközség papjává és a kolozs-dobokai kör esperesévé választották.
A püspöki tisztséget 21 évig viselte. Kitűnt apostoli munkásságával, a vallásos élet megelevenitásável, a hitvédelemmel és az egyházépítéssel. A korabeli unitárius egyház szemének, szívének és szájának mondták. Ő volt a 18. század legnagyobb unitáriusa, s az egyház második alapítója.
1758. március 3-án halt meg. Április 5-én temették, temetési beszédet Fejérvári Sámuel és Agh István mondtak. Sírja a házsongárdi temetőben található.
[szerkesztés] Művei
„A keresztény hittudomány összege az unitáriusok szerint” (1757), melynek magyar fordítója Derzsi Károly és Albert János volt. A könyv magyar nyelven 1899-ben jelent meg Ferencz József előszavával.
Írt tankönyveket, gyászbeszédeket és imádságokat.