Szentháromság-szobor (Budapest)
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A budapesti Szentháromság-szobor Budapest I. kerületében áll a Szentháromság téren, a Mátyás-templom előtt.
A Mátyás-templom előtt a 17. század végén, az 1686-os ostrom után alakítottak ki teret, addig szűk utca vezetett a kapujához. Az 1691-es pestisjárvány során a polgárok fogadalmat tettek, hogyha a járvány elmúlik, szentháromság-szobrot állítanak hálából. A járvány véget ért, és a szobrot 1706-ban fel is állították, azonban három évvel később, 1709-ben újabb járvány pusztított. A lakosság ezúttal azt fogadta meg, hogy nagyobb, díszesebb szobrot állít az előző helyén, ha ezt a járványt is túlélik. Így történt, hogy 1712-ben a korábban állított szobrot a mai III. kerületi Zsigmond térre helyezték át, és helyébe 1713-ban a Ungleich Fülöp és Hörger Antal szobrászok által készített 14,4 m magas, látható barokk szobrot állítottak. A műalkotás az 1945-ös ostromban súlyosan megrongálódott, ezért a Kiscelli Múzeumba szállították, helyére pedig a ma is látható újrafaragott mását emelték.
A szobor talapzatán domborművek sorakoznak, valamivel feljebb kilenc szent szobra látható (köztük Szent Rókusé, a betegek és betegápolók védőszentjéé), a csúcson pedig a szentháromság jelképei találhatók.
2005. október elején megkezdték a szobor esedékes felújítását [1], amelynek költségeit a fővárosi költségvetés fedezi. A munkálatok tervek szerint jövő júniusra fejeződnek be.
[szerkesztés] Külső hivatkozás
Forrás: Budapest és a Dunakanyar, Cartographia Kiadó, 2001, ISBN 963 353 185 3
)
Based on work by