Szeráf
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A zsidó és keresztény vallásban az angyalok kilencedik karának hatszárnyú angyala (többesszáma: szerafim). -(Bakos Ferenc: Idegen szavak és kifejezések szótára)
Isten iránti szeretet képviselik, annak trónja körül állanak s dicsőségét zengik. Hat szárnyuk van, kettő-kettő a fejükön, a lábukon és a derekukon. Az ó-keresztény festészetben egész alakok, s mind a hat szárnyuk a fejükön és vállukon van. Vezérük Uriel.- (http://mek.oszk.hu/00000/00060/html/096/pc009673.html)
"Mindegyiknek hat-hat szárnya volt. Kettővel befödték arcukat, kettővel befödték lábukat, s kettővel lebegtek." (IMMÁNUEL-KÖNYV Izajás meghívása)
A szeráf szó a megemésztõ, elégetõ, elnyelõ tüzet jelentõ száraf igébõl származik, tehát tüzes, izzó, elégetõ, megemésztõ lényt jelent.
A legtöbb teológus szerint Isten jelenlétének, szentségének közvetlen õrei. Ha Isten útra kel, jelenléte lejön a Földre, akkor sem hagyják el, hanem e négy lény hordozza, veszi körül, mint afféle „testõrök”. - www.ujexodus.hu