Szili Katalin
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Szili Katalin (Barcs, 1956. május 13.) jogász, humánökológus, politikus, jelenleg az Országgyűlés elnöke.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Gyermekkora és tanulmányai
Édesapja kereskedelmi előadó volt; édesanyja jelenleg nyugdíjas, korábban könyvelő volt. 12 éves korában egy baleset következtében elvesztette bal kézfejét (egy gránát felrobbant a kezében). Azóta jellegzetesek különböző kendői, amiket a nyilvánosság előtt visel.
A pécsi Nagy Lajos Gimnáziumban érettségizett.
A Janus Pannonius Tudományegyetemen tanult jogot, ahol 1981-ben diplomázott. 1990 és 1992 között az ELTE TTK humánökológia szakán tanult. 2001-ben politológiából szerzett diplomát Pécsett.
[szerkesztés] Politikán kívüli karrierje
Diplomázása után a Pécsi Városi Tanács gyámügyi előadója, 1984-től csoportvezetője. 1985-ben a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatósághoz került, előbb jogtanácsos, majd hatósági osztályvezető. A rendszerváltás után a Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, majd a Környezetvédelmi Felügyelet hatósági részlegének vezetője 1992-ig. 2003 óta a Pécsi VSK női kosárlabda-szakosztályának társadalmi elnöke.
[szerkesztés] Politikai karrierje
1983 és 1989 között az MSZMP tagja, 1989-ben az MSZP alapító tagja. 1992 és 1994 között pécsi önkormányzati képviselő. 1993 és 1994 között az MSZP parlamenti frakciójának szakértője.
1990-ben országgyűlési képviselőjelölt. 1994-ben egyéni képviselőként (Baranya megye 1. választókerület) bejutott az Országgyűlésbe, melynek azóta tagja. Mindig megnyerte választókerületének választásait.
1994-ben a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium politikai államtitkárává nevezték ki, mely posztot a kormányváltásig viselt. Ebben az időben az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság (OMFB) Tanácsának tagja is volt.
1997-ben megválaszották pártja Baranya megyei elnökévé. Egy évvel később a nőtagozat elnöke lett. Mindkét posztját 2001-ig viselte. 2000 és 2004 között a párt országos elnökhelyettese.
1998-ban megválasztották az Országgyűlés alelnökévé, 2002 óta a Parlament elnöke.
Szilit békésebb politikusnak tartják a politikai életben, személye az ellenzékiek által ha nem is elfogadott, de a Szili által eredetileg nem támogatott Gyurcsány-féle irányvonalnál elfogadottabb.
[szerkesztés] Köztársasági elnök-jelöltsége
2005. április 15-én az MSZP kongresszusa Szili Katalint jelölte Mádl Ferenc utódjául a köztársasági elnöki posztra. A kisebbik koalíciós párt, az SZDSZ nem támogatta Szili megválasztását azzal az indokkal, hogy nem szeretnének pártpolitikust látni az államfői székben. Ennek megfelelően Mécs Imre, Wekler Ferenc és Béki Gabriella kivételével nem is szavaztak (utóbbi kettő csak a 3. fordulóban szavazott). Az MDF és a Fidesz Szilivel szemben Sólyom Lászlót, az Alkotmánybíróság első elnökét jelölte köztársasági elnöknek. A szavazás az Országgyűlésben június 6-án és június 7-én lezajlott. Szili Katalin a döntő harmadik fordulóban 182:185 szavazataránnyal alulmaradt, így várhatóan továbbra is az Országgyűlés elnöke marad.
[szerkesztés] Család
Férjezett, férje építőmérnök. Egy autóbalesetben elhunyt baráti házaspár két gyermekét nevelik, saját gyermekük nincs.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
[szerkesztés] Interjúk
- Ahogy a harmadik helyről látszik – Népszabadság, 2006. március 7.
Elődje: |
A magyar Országgyűlés elnöke |
Utódja: |