Szimplikiosz

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Szimplikiosz (6. század) görög filozófiai kommentár-író

Alexandriában kezdte meg tanulmányait, ahol Ammóniosz Hermeiú, később Athénban Damaszkiosz volt a mestere. I. Justinianus bizánci császár 529-ben bezáratta az athéni filozófiai iskolákat, ekkor Szimplikiosz több társával együtt Perzsiába ment az uralkodó, I. Khoszrau meghívására. 533-ig tartózkodott itt, ezután visszament Athénba, s ránk maradt kommentárjait bizonyára ezután írta. Epiktétosz „Kézikönyvecske"-jéhez írott kommentárja még alexandriai tanulóéveinek nyomát őrzi.

Arisztotelész munkáihoz készített kommentárjai időrendi sorrendben a következőek: „In Aristotelis de caelo commentaria" (Arisztotelész: Az égboltról című művéhez írott kommentár); „In Aristotelis Physicorum libros quattuor priores commentaria" (Arisztotelész Fizikájához írott kommentárok első négy könyve); „In Aristotelis categorias commentarium" (Arisztotelész Kategóriáihoz írott kommentár); In libros Aristotelis de anima commentaria" (Arisztotelésznek A lélekről szóló művéhez írott kommentárok).

A kommentárok keletkezési sorrendje úgy állítható fel, hogy A lélek és a kategóriák kommentárja hivatkozik a Fizika-kommentárra (tehát későbbi annál), ez utóbbi pedig az égbolt-kommentárra hivatkozik. Ez utóbbi kommentár említi a perzsa Aborasz folyót, amelyet minden bizonnyal ott tartózkodása alatt ismert meg, tehát e művét 529 után készítette.

Az újplatonikus Arisztotelész-kommentárok -tehát Szimplikiosz kommentárjai is- hagyományosan bevezetővel (prolegomena) kezdődnek. Ez három szerkezeti egységből épül fel: 1. általános bevezetés a filozófiába, 2. bevezetés Arisztotelész filozófiájának tanulmányozásához, 3. speciális bevezetés a kommentálandó munkához. Az 1. csoport felépítése nem mutat hagyományos szerkezetet. A 2. csoport tíz kérdést vet fel és válaszol is meg egyben:

honnan származnak a legjelentősebb filozófiai iskolák megnevezései?
hogyan csoportosítjuk Arisztotelész iratait?
milyen filozófiai diszciplinák tanulmányozásával kezdjük meg Arisztotelész-tanulmányainkat?
mi Arisztotelész filozófiai tanításának célja?
milyen eszközöket használ a cél eléréséhez?
mik a jellemzőek Arisztotelész előadásmódjára, stílusára?
miért van az, hogy az arisztotelészi szövegek értelme sokszor homályos?
mely tulajdonságokkal kell rendelkeznie annak, aki az arisztotelészi szövegeket akarja tanulmányozni?
milyen tulajdonságokkal kell rendelkeznie az Arisztotelész-interpretátornak?
mik azok a kérdések, amiket egy-egy arisztotelészi mű értelmezésekor eleve tisztázni kell?

Az utolsó kérdés átvezet a 3. csoporthoz, amelynek fejtegetése hat további kérdés megválaszolásából áll:

mi a célja a kommentálandó műnek?
mi a haszna a mű ismeretének?
mi a mű felépítése?
hogyan értelmezzük a mű címét?
hogyan érveljünk a mű eredeti mivolta mellett?
hogyan osszuk a művet fejezetekre?

Nem mindegyik prolegomena tartalmazza az összes szerkezeti egységet -Szimplikiosz Fizika-kommentárja például a 3. csoporttal kezdődik-, de nincs a prolegomenáknak olyan része, amely ne a felsorolt egységek valamelyikéhez tartotnék. Módszertanilag nem rögzített, hogy melyek az arisztotelészi szöveg kommentálandó részei, de a munkák menetéből világosan látható, hogy azok a bővebb magyarázatot igénylő félmondatok, amelyekre egy-egy arisztotelészi mondat felbontható.

Az újplatonizmus látásmódjának megfelelően Szimplikiosz eleve feltételezte, hogy Platón, Arisztotelész és az újplatonikusok filozófiai tanításai fogalmilag azonosak, az eltérések terminológiaiak, illetve egyszerű félreértésen alapszanak.

A Fizika- és a De caelo-kommentárt bőséges Parmenidész, Empedoklész, Anaxagorasz stb. idézetei és parafrázisai a preszókratikus filozófia egyik legjobb forrásává teszik.

[szerkesztés] Utóélete

Szimplikioszt idézi Galileo Galilei Párbeszédek a két nagy világrendszerről, a ptolemaiosziról és a kopernikusziról című könyvének Simplicio alakja.^[1] Simplico a másik két vitapartner, Salviati és Sagredo mellett a peripatetikus (azaz arisztotelészi) álláspontot képviseli, nem túl ügyesen (mintegy kifejezve Galilei véleményét a peripatetikusokról). Elfogult minősítését a nevében is hordja, mert ez Szimplikiosz nevének olaszos alakján kívül a figura együgyűségére is utal. Galilei így indokolja a választását: „Az éber peripatetikus sem fog hiányozni; minthogy oly túlzott előszeretettel viseltetik Simplicius kommentárjai iránt, megfelelőnek látszott, hogy valódi nevét elhallgatva, kedvelt szerzőjének nevén szerepeltessem.” Simplico több eredetileg VIII. Orbán pápától származó érvet hoz fel a vitában – ez vélhetően nem volt közömbös Galilei perében.^[2]