Szlovén tolár

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A tolár Szlovénia hivatalos pénzneme volt 1991. október 8-tól 2006. december 31-ig; ekkortól a hivatalos szlovén pénznem az euró lett. Rövidítése: SIT. Váltópénze a stotin. 1 tolár 100 stotin, de csak az 50 stoninos érme volt forgalomban. A tolár ragozása a szlovén nyelvben: 1 tolar, 2 tolarja, 3-tól tolarjev. A tolár kifejezés a Thalerből, a Bohemia-beli Joachimsthalban 1518-ban készített ezüst érme nevéből ered, amelyből a magyar tallér szavunk (sőt a dollár is) származik.

A tolárt a Banka Slovenije bocsátotta ki. A tolár 2007. január 14-ig még használható fizetésre, ez után 2007. február 28-ig bankokban átváltható euróra. 2007. március 1. után a pénz többé nem használható.

Tartalomjegyzék 1 Története 2 Érmék 3 Bankjegyek 4 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Története

A pénz külső megjelenése, figyelembe véve a mennyiségét, eloszlását és tartós jelenlétét, Szlovénia egyik leglátványosabb önkifejezése volt.

Szlovénia új pénznemét 1991 októberében vezették be. 1995 szeptemberétől kezdve átváltható volt a Nemzetközi Valutaalap által elfogadott többi valutával. Mivel erős alapokon hozták létre, így viszonylag stabil és nagy hírnevű pénzzé vált.

Az új szlovén pénzről szóló döntések megjelentek a kilenc bankjegyen (a 10 000, 5000, 1000, 500, 200, 100, 50, 20 és 10 tolároson). A Szlovén Bank és a Szlovén Művészeti és Tudományos Akadémia választotta ki azon személyeket, akik a szlovén identitás és történelem szempontjából fontosak, így érdemesek arra, hogy bankjegyeken szerepelhettek. A pénz külső megjelenésének megtervezését Miljenko Liculra bízták.

Licul alapötlete az volt, hogy a pénz a munka eredményességének kimutatása, az újonnan készített földi javak honorálása. Ez az, amiért a kiválasztott személyiségek kifejeznek egy örök érvényű tartalmat, a jelen vonatkozásban kapcsolatot a kreativitás és annak jutalma között. Mindegyik arckép hárompólusú: a személy, aki fontos újítást mutat be egy bizonyos területen; a szakterületet, ahol az illető dolgozott néhány segédeszközzel illusztrálva, és a személy és a segédeszköz kapcsolatának eredményét. Ez a személy-eszköz-eredmény háromszög a szlovén tolár külső megjelenésének alapötlete.

Ezen túl található a toláron egy intézmény, amihez a kiválasztott személy többé-kevésbé kapcsolódik. Az intézményt általában az építészeti jellemvonások segítségével ábrázolják, amiket a művész összetett külső és belső ihlet által talált. A bankjegyeken található portrék árnyalakban folytatódnak. Az arc tagoltságát a körvonalban fejezi ki, és a portré térbeli szemszöge finoman folytatódik a bankjegy felületén továbbá a háromszög motívumain.

A tolár bankjegyeknél használt nyomdászati megoldás bizonyos tekintetben tisztelet a klasszicizmusnak – serif betűtípus –, de mégsem nyúl vissza a történelmi klasszicizmushoz. Azonos nyomdai eljárást használtak már korábban a Miljenko Licul által tervezett szlovén útlevélen. A bankjegyeken található számértékek, összefüggésben a kép levegő-föld szemszögével, ki vannak terjesztve három dimenzióra.

A két alapgondolat megjelenését – a személy-eszköz-eredmény háromszög a mulandóság bevonásával, a portré folytatása árnyképpé – feljavítják a színek. Az ötlet, hogy gyönyörű és vidám bankjegye legyen Szlovéniának a milleniumra a holland forinttól származik. A színben gazdag és élettel teli történetet, amit a bankjegyek elmesélnek, kiegészítik a Radečében készített papír tapintható tulajdonságai. Ezen kívül a papír kellemes ropogása nagyon tartós.

Ellentétben a bankjegyeken található történelmi és kulturális történetekkel, az érméket természeti motívumok díszítik. Az állatok bemutatják a világ ezen részének ökoszisztémáját.

[szerkesztés] Érmék

Címlet	Állat	Forgalomban	Méret	Súly	Összetétel	Kép és adatok
10 stotinov	barlangi vakgőte (Proteus anguinus)	1993. április 29-től	Ø 16 mm × 1,3 mm	0,55 g	98% alumínium, 2% magnézium	BSI.si
20 stotinov	erdei fülesbagoly (Asio otus)	1993. április 29-től	Ø 18 mm × 1,3 mm	0,70 g	98% alumínium, 2% magnézium	BSI.si
50 stotinov	háziméh (Apis mellifera)	1993. január 4-től	Ø 20 mm × 1,3 mm	0,85 g	98% alumínium, 2% magnézium	BSI.si
1 SIT	pisztráng (Salmo trutta fario)	1993. január 4-től	Ø 22 mm × 1,7 mm	4,50 g	78% réz, 20% cink, 2% nikkel	BSI.si
2 SIT	füsti fecske (Hirundo rustica)	1993. január 4-től	Ø 24 mm × 1,7 mm	5,40 g	78% réz, 20% cink, 2% nikkel	BSI.si
5 SIT	kőszáli kecske (Capra ibex)	1993. január 4-től	Ø 26 mm × 1,7 mm	6,40 g	78% réz, 20% cink, 2% nikkel	BSI.si
10 SIT	ló (Equus)	2000. április 19-től	Ø 22 mm × 2,0 mm	5,75 g	75% réz, 25% nikkel	BSI.si
20 SIT	fehér gólya (Ciconia ciconia)	2003. július 7-től	Ø 24 mm × 2,0 mm	6,85 g	75% réz, 25% nikkel	BSI.si
50 SIT	bika (Taurus taurus)	2000. április 19-től	Ø 26 mm × 2,0 mm	8,00 g	75% réz, 25% nikkel	BSI.si

[szerkesztés] Bankjegyek

Címlet	Ábrázolt alak	Forgalomban	Méret	Kép és adatok
10 SIT	az első szlovén könyv szerzője, a protestáns Primož Trubar (1508-1586)	1992. november 27-től	120 × 60 mm	BSI.si
20 SIT	a történész és geográfus Janez Vajkard Valvasor (1641-1693)	1992. december 28-tól	126 × 63 mm	BSI.si
50 SIT	a matematikus Jurij Vega (1754-1802)	1993. március 19-től	132 × 66 mm	BSI.si
100 SIT	a XX. sz.-i impresszionista festő Rihard Jakopič (1869-1943)	1991. szeptember 30-tól	138 × 69 mm	BSI.si
200 SIT	a Prágában tevékenykedett reneszánsz zeneszerző Jacobus Gallus (1550-1591)	1993. február 22-től	144 × 72 mm	BSI.si
500 SIT	a leghíresebb szlovén építész Jože Plečnik (1872-1955)	1991. szeptember 30-tól	150 × 75 mm	BSI.si
1000 SIT	a legnagyobb szlovén romantikus költő és hazafi France Prešeren (1800-1849)	1991. szeptember 30-tól	156 × 78 mm	BSI.si
5000 SIT	a realista festő Ivana Kobilca (1861-1926)	1993. december 13-tól	156 × 78 mm	BSI.si
10 000 SIT	Ivan Cankar (1876-1918), író	1995. március 15-től	156 × 78 mm	BSI.si

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• Szlovén Bank
• Az euró bevezetése Szlovéniában