Szung Csiang
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
[szerkesztés] Szung Csiang, a történelmi személy
Szung Csiang egy felkelés vezetője volt a középkori Kínai Birodalomban, a XII. században, Huj-Cung császár uralkodásának vége felé. A felkelés a Santung-béli Liangsan mocsarában élő vándor rablók és banditák megszervezésével kezdődött. A lázadók eredeti vezére Csao Kaj volt, aki a rablóvezér Vang Lun-tól vette át a hatalmat. Még Csao Kaj életében Szung Csiang a felkelés eszmei vezére, majd halála után tényleges formális vezére lett. A felkelés kiterjedéséről megoszlanak a történészek véleményei, de valószínűsíthető hogy az észak-kínai Santung és Hopej tartományokra terjedt ki. Zsang Su-jének, Hajzsou kerület mandarinjának ránk maradt emlékiratai szerint a felkelést 1112-ben verték le egy tengerparti csatában. A történészek nagyjából megegyeznek abban, hogy Szung Csiang már a vezéri hatalom átvételekor tisztában volt azzal, mivel reális alternatívát nem tud nyújtani a középkori kínai társadalommal szemben, meg kell adnia magát. A Huang-Ho-kor ránk maradt történetei c. krónikáskönyvben azt írják, Szung Csiang meghódolása után magas katonai méltóságra emelkedett, és letört egy parasztfelkelést, amelyet Fang La vezetett.
[szerkesztés] Szung Csiang, a regényhős
Szung Csiang alakja ihlette a híres kínai regény, a Vízparti Történet hasonló nevű főhősének alakját. A regény XII. századi kínai legendákból áll össze, és végleges formáját a XVI. század környékén nyerte el. Írójáról megoszlanak a vélemények, valószínűleg Si Naj-An írta nagy részét. A regény nagyrészt a felkelést beszéli el, erősen idealizált stílusban. A történet szerint Szung Csiang Jüncseng városi jegyző, aki segít Csao Kaj-nak, a liangsani banditák későbbi vezérének a hatóság elől való menekvésben, majd később, miután meggyilkolja hűtlen feleségét Jen Po-hszit, és annak szeretőjét, száműzik egy távoli tartományba, majd kalandos úton a liangsani várba jut, a betyárok közé, akik megteszik második vezérüknek, majd, miután Csao Kaj egy csatában életét veszti, első vezérüknek. Szung Csiang, vagy ahogy a regény nevezi, Szung Kung-ming, a Jókorjött Eső 108 vezért és sokezernyi betyárt gyűjt maga köré Liangsanban, ahol sikerrel állnak ellen a császári csapatok támadásainak, sőt, bevesznek egy-két nagyobb várost is. Majd, mikor a császár amnesztiát ajánl nekik, vezéreivel együtt megadja magát, és magas katonai rangot kap, valamint felkeléseket ver le. Később a császári miniszterek ármánykodása következtében megmérgezik, de halála után nagy rangra emelik.
A regény Szung Csiangot, mint az igazság bajnokát ábrázolja. Bár - a regény többi hősével ellentétben - kiemelkedő fizikai erőt nem tulajdonít neki, igazságosságát követendő példának állítja. A regény előszavában utalás történik arra, hogy a 108 vezér tulajdonképpen 36 égi és 72 földi csillag megtestesülése, tehát sorsuk előre meg volt írva, példájukat követni ezért nem érdemes és nem is lehetséges. A "csillagsorsra" példa, hogy míg a liangsani testvériség tartott, a vezérek gyakorlatilag "sérthetetlenek" voltak, ám a császárnak való meghódolás után, a Fang La elleni hadjáratban négyötödük odaveszett. A regény híven és érdekesen ábrázolja a középkori kínai társadalmat és néphiedelmeket.
Based on work by Hank the freak Wikipédia felhasználó(k).