Teherán

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

تهران
Teherán

Teherán: Irán fővárosa

Beceneve: The city of 72 nations.

Teherán Irán és a környező országok térképén

Polgármester

Mohammad Ghalibaf

Alapítás

1979

Terület
- Teljes
Tszf. magasság

1,500 km²
1,200 m

Népesség
- Teljes (est.)
- Elővárosokkal
- Népsűrűség

7,314,000
12,150,742
10,000/km²

Koordináták

é. sz. 35°41′46.28’’ k. h. 51°25′22.66’’

http://www.tehran.ir/

Teherán (pezsául: تهران, más nyelvek átirataiban gyakran Tehrān) Irán fővárosa, Teherán tartomány központja.

A város 658 négyzetkilométeren terül el az Alborz-hegység lábánál, a é. sz. 35°40′ k. h. 51°25′ koordinátákon. Lakóinak száma 7,16 millió, az agglomerációval együtt 14 millió.

Irán iparának több, mint fele a fővárosba összpontosul: Teheránnak többek közt autó-, elektronikai, fegyver-, textil-, cukor-, cementgyárai, vegyi üzemei és olajfinomítója van, a szőnyeg és bútorkereskedelem központja. Nyugat-Ázsiában példátlan nagyságú autópályahálózata van.

A perzsákon kívül számos nemzetiség él a városban, mint azeriek, örmények, asszírok, kurdok és perzsa zsidók. A sok mecseten kívül ezért számos keresztény templom és zsinagóga is található Teheránban.

[szerkesztés] A szó eredete

A város nevének eredete nem tisztázott, etimológiájáról több elmélet is létezik. A legvalószínűbbnek tartott teória szerint a Tiran/Tirgan szóból származtatható, amelynek jelentése "Tir hajléka". (Tir a zoroasztriánusok istensége, a görög Hermész megfelelője.) Az ókori Parthiában létezett egy Tiran nevű település Mehran - azaz Mehr, a zoroászteri napisten hajléka - szomszédságában. Mindkettő falucska volt Ragesz (Réj) város közelében. Mehran ma lakóövezet Nagy-Teheránban, Réj pedig Tehrán egyik déli külvárosa.

Egy másik elmélet szerint Teherán jelentése "meleg hely", szemben a "hideg helyekkel", mint amilyen például Semirán. Vannak források, amelyek szerint Tehrán pontos jelentése perzsául "meleg hegyi lank" (دامنه گرم).

Mások szerint a szó egyszerűen két hegy közti lankát jelent (دامنه ی بین دو کوه).

[szerkesztés] Története

A feltárások szerint Teherán helyén már Kr. e. 6000 körül is léteztek települések. A 9. században Teheránt faluként ismerték és jelentősége eltörpült a szomszédos Réj városáé mellett, amely a mongol hódítás előtti időszakban élte virágkorát. A momgol uralom idejébúől származó források "Ragesz Tehránja" néven említik. Hamdollah Mosztufi 1340-ben írt Nuzhat al-Klub című műve híres falunak nevezi.

Valószínűleg Don Ruy Gonzáles de Clavijo, a kasztíliai király követe volt az első európai, aki meglátogatta Teheránt, amikor 1404 júliusában, útban Szamarkand felé (ma Üzbegisztán) megállt itt. Ebben az időben Teheránt nem vették körbe városfalak.

A 17. században Teherán a Szavafida-dinasztia uralkodóinak székhelye lett. I. Tamaszp bazárt építtetett itt és falat a város köré. I. Abbasz idején azonban kiesett az uralkodók kegyeiből, miután Abbasz, az üzbégek elleni háborúba tartva, megbetegedett Teheránban.

Azadi tér, Teherán szimbóluma.

A 18. század elején Karim Kán Zand elrendelte, hogy palotát és kormányzati épületet húzzanak fel Teheránban, később mégis Sirázba költöztette kormányát. Teherán 1795-ben végül a Perzsia fővárosává vált, miután Aga Mohamed Kánt, a Kadzsar-dinasztia alapítóját a városban koronázták királlyá. Azóta főváros.

A második világháború idején brit és szovjet csapatokat szállásoltak el a városban. Itt tartotta 1943-ban a teheráni konferenciát a három szövetséges vezető, Franklin D. Roosevelt amerikai elnök , Winston Churchill brit miniszterelnök és Joszif Visszarionovics Sztálin szovjet diktátor.

A háborút követően a város régi építészeti szimbólumai Mohamed Reza sah uralma áldozataivá váltak. A sah úgy gondolta, egy modern városhoz nem illenek olyan régi épületek, mint a Golestán palota nagy részei, a Takie-je Dovlat vagy a Tupkane tér. Ezért ezeket szisztematikusan lerombolták és modern épületeket húztak fel a helyükbe az 1950-es és 1960-as években. Az átalakítást ma már buta hibának tartják, amely visszafordíthatatlanul megkárosította a város arculatát. 1978. szeptember 8-án a sah elleni tüntetések lázongássá fajultak. A hadsereg többször is tüzet nyitott a tüntető tömegekre. Forradalom tört ki és 1978 és 1980 közt rendkívüli állapot volt érvényben.

Az 1980 és 1988 közt vívott irak-iráni háború alatt Teherán lakó- és ipari negyedeit ismételten Scud rakéta támadások érték, amelyek többezer áldozatot követeltek.