Teotihuacán

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Teotihuacán egy romváros Mexikóban, a Mexikói-völgy északkeleti részében. A vele megegyező nevű, kb. 45 000 lakosú város közelében, valamint Mexikóvárostól északkeleti irányba kb. 45 km-re található. Fejlődésének csúcsán Teotihuacán az amerikai kontinens legnagyobb városa volt.

Tartalomjegyzék 1 Jelentősége 2 Történelem 3 Városkép 4 Gazdasága 5 Források 6 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Jelentősége

Teotihuacán a romváros azték neve, amelynek jelentése „Az istenek helye”, „A hely, ahol az emberek istenekké válnak”.

A legenda szerint a város területén összegyűltek az Istenek, hogy az embereknek tanácsot adjanak a város megalapításával kapcsolatosan.

Teotihuacán hírneve és befolyása egész Mezo-Amerikában elterjedt. A preklasszikus korban (kialakulás korszaka) a várost „Tollan”-ként is emlegették, amely később Tulaként a toltékok későbbi fővárosának a neve lett.

A város alaprajzát Tenochtitlán építésekor is lemásolták, de számos azték vallási szokás indult Teotihuacánból.

[szerkesztés] Történelem

A település építése i. e. 300-ban kezdődött. A város 150 és 750 között virágzott. A világ egyik legnagyobb városa volt, kb. 20 km²-en 150 000 – 200 000 lakosa élt ^[1].

Régészeti leletek szerint a város lakónegyedekre volt osztva, oly módon, hogy egy-egy negyedében a lakosság, másik negyedekben mezoamerikaiak (zapotékok, mixtékek és maják) éltek.

650 után a város hanyatlásnak indult, sikere és gazdagsága végetért. 750-ben valószínűleg a toltékok feldúlták és kifosztották. A város ezt követően leégett, lakói elhagyták.

A romváros ismertsége nem veszett a múltba, a mai napig egy zarándokváros az azték időkből. A 19. század óta egyik legfontosabb célja a Mexikóba érkező turistáknak. Az archeológiai kutatások a 19. században kezdődtek. A mexikói függetlenség (1910) 100 éves évfordulójára restaurálják a Nap-piramist.

[szerkesztés] Városkép

A város alaprajza egy négyzetes háló, amely a központi, északkelet irányú, több mint egy kilométer hosszú, széles főutca, a „Holtak útja” köré szerveződött. Az út Quetzalcoatl (mezoamerikai istenség) templomától az utca északi végében található Hold-piramisig vezet. Az utcában - a központi sétány szomszédságában - található a Nap-piramis is. Az utat az aztékok a romok maradványaiból alakították ki.

A „Holtak útja” mentén 75 templom romja sorakozik, amelyeknek képein későbbi civilizációk istenei láthatóak (Chalchihuitlicue – Vízistennő, Tlaloc – Esőisten, Quetzalcoatl – Tollas Kígyó).

A Nap-piramis a világ harmadik legnagyobb piramisa, Teotihuacán legnagyobb, legrégibb épülete. 63 m hosszú, alapja 222 x 225 m-es. A piramist i. sz. 100 körül építették. 1970-ben archeológusok a piramisban egy 100 m hosszú alagutat fedeztek fel, amelyet az aztékok szentélyként használtak.

A piramisok sokáig sötétpiros színűek voltak. A Hold-piramis egy picit kisebb, de .

Quetzoalcoatl templomára egy piramist építettek, egy része azonban szabadon maradt.

A város vezetői és a felsőbb réteg a „Holtak útja” mentén épült nagy és igényes házakban laktak. A közemberek szorosan egymás mellé épített, hatalmas falakkal elválasztott lakosztályokban éltek. A lakosztályok között keskeny utcák és átjárók voltak.

[szerkesztés] Gazdasága

A városban több kézművesműhely romját tárták fel a régészek (fazekas, szerszámkészítő stb.). A műhelyek által készített termékeket kereskedők juttatták el Mezo-Amerika többi területére. Legfontosabb kereskedelmi cikk az obszidián volt.

[szerkesztés] Források

1. ^ Marion Wood: Művelődéstörténeti képeskönyv fiataloknak – Az ősi Amerika (Holnap Kiadó, Budapest, 2001) ISBN 963 3464 80 3

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• Az aztékokról és Teotihuacánról (magyar nyelvű)
• A Hold-piramisról (magyar nyelvű)
• Teotihuacánról (angol nyelvű)
• A Britannica Enciklopédia Teotihuacánról (angol nyelvű)

m·v·sz  Pre-Kolumbiánus kultúrák
Észak Amerika	Anaszázi, Pueblo – Fremonti – Misziszipi vidéki indiánok
Közép-Amerika	Aztec – Huaszték – Maja – Mixtek – Olmék – Pipil – Taraszkán – Teotihuacán – Tolték – Totonak – Zapoték
Dél Amerika	Északi Chicsó – Csavín – Csibcsa – Csimor – Csacsapoják – Huari – Inka – Mocse – Nazka – Tairona – Tiwanaku
Jelentősebb civilizációk
	Aztékok	Maják	Inkák
Nyelv	Nahuatl nyelv	Maja nyelvek	Qecsua
Vallás	Azték vallás	Maja vallás	Inka vallás
Mitológia	Azték mitológia	Maja mitológia	Inka mitológia
Naptár	Azték naptár	Maja naptár
Társadalom	Azték társadalom	Maja társadalom	Inka társadalom
Infrastruktúra	Csinampa	Maja építészet	Inka építészet Inka úthálózat
Történelem	Aztékok történelme
Meghódításuk	Mexikó spanyol meghódítása Hernán Cortés	Yucatán spanyol meghódítása Francisco de Montejo Guatemala spanyol meghódítása Pedro de Alvarado	Az Inka Birodalom spanyol meghódítása Francisco Pizarro
Uralkodók	I. Montezuma II. Montezuma Cuitláhuac Cuauhtémoc	Nagy Pacal Tecun Uman	Atahualpa Manco Capac
Továbbá
– Az amerikai indiánok népesedési történelme – Pre-Kolumbiánus művészet