New Immissions/Updates:
boundless - educate - edutalab - empatico - es-ebooks - es16 - fr16 - fsfiles - hesperian - solidaria - wikipediaforschools
- wikipediaforschoolses - wikipediaforschoolsfr - wikipediaforschoolspt - worldmap -

See also: Liber Liber - Libro Parlato - Liber Musica  - Manuzio -  Liber Liber ISO Files - Alphabetical Order - Multivolume ZIP Complete Archive - PDF Files - OGG Music Files -

PROJECT GUTENBERG HTML: Volume I - Volume II - Volume III - Volume IV - Volume V - Volume VI - Volume VII - Volume VIII - Volume IX

Ascolta ""Volevo solo fare un audiolibro"" su Spreaker.
CLASSICISTRANIERI HOME PAGE - YOUTUBE CHANNEL
Privacy Policy Cookie Policy Terms and Conditions
Vita:Thrakia - Wikipédia

Vita:Thrakia

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Ókorműhely
Ókorportál Ókorportál
Ezen a cikken az Ókorműhely dolgozik.
Vegyél részt a(z) Thrakia cikk szerkesztésében!
Közepes Ez a cikk start szintű osztályzást kapott.

Ókori témájú szócikkek osztályozás szerint Wikipédia:Cikkértékelési műhely

Sziasztok!
Igazából nem tudom, kihez intézzem a kérdést. Miért szerepel az a 'h' betű a Trákia földrajzi névben? Magyarul a nép trákok, a régió Trákia. A h a latinos alakban szerepel, viszont az meg c-vel van: Thracia. Nem magamtól vagyok ilyen okos, megnéztem az akadémiai helyesírási példatárban. Pasztilla 2006. december 29., 19:42 (CET)

Szerintem azért, amiért Athén nem Atén... Biztos Θ-vel írják, nem Τ-vel a görögök... Ez is valami okosság az Akadémiától... - Gaja  2006. december 30., 00:14 (CET)

De hiszen épp azt írom, hogy az Akadémia a Trákiát javasolja, 'h' nélkül. És ha mégis görög átírás volna, nem volna benne á, hanem Thrakia. Sehogysejóez. Pasztilla 2006. december 30., 00:24 (CET)

Na, most már megnéztem a cikket is. A Pallasból van, szerintem az akkori helyesírás szerint volt így. Ha az Akadémia 'h' nélkül javasolja, én szívfájdalom nélkül átírnám (amit most nem fogok), mondjuk a hivatkozásokban jó buli lesz cserélni... Mindenesetre érdekes (számomra), hogy Az Akadémia ezt 'h' nélkül javasolja, Athént meg 'h'-val, mivel mindkettő Θ-val van görögül... Elgondolkodtató... - Gaja  2006. december 30., 00:45 (CET)

Hát igen, az a hetven link riasztott el engem is. :-) Szerintem az ok annyi, hogy Athén meg Thesszaloniki meg a többi közvetlenül a görögből lettek átírva, ettől eltérően kezelendőek viszont a népnevek, és a hozzájuk kötődő földrajzi nevek, azokat kiejtés szerint írjuk le a magyarban: trákok - Trákia. Azt se tudom, Trákia mennyire "görög", inkább bolgár meg török terület. Pasztilla 2006. december 30., 00:53 (CET)

Én értem, honnan jön... Dacia lakói sem dakok, hanem dákok, úgyanígy Thracia lakói thrákok, innen visszagörögösödött a Thrákia. Igazság szerint tényleg felemás így, a görögös szakirodalom a Thrakia, a latinos a Thracia verziót használja... Nem merném rátenni a nyakam, de elképzelhető, hogy így magyarosodott meg. (Én nem vagyok mérvadó, de valahogy mindig Th+á kombinációval írtam.) Mondjuk ha már muszáj, akkor a mai közigazgatási egységek nevében lecserélném az Akadémikus verzióra, az ókori és középkori részt viszont görögösíteném. Thrákia így lehetne egyértelműsítő, bár helytelen alak...

Ma tényleg nem görög a terület, de annak idején simán a görög kultúrkörön belül volt, főleg a római és bizánci időkben. Aztán elbolgárosodott és elszlávosodott. Mathae قل 2006. december 30., 11:28 (CET)

Akkor csinálhatom majd? (Átmozgatás Trákiára, Thrákia redirekt, újkori vonatkozású szövegekben Thrákia cseréje Trákiára, középkoriban Thrakiara, és arról is egy redirekt... ha még tudom követni:-) Pasztilla 2006. december 30., 12:09 (CET)

Szerintem valahogy így jó, csak Trákiában legyen megemlítve Thrakia és Thracia :)--Mathae قل 2006. december 30., 13:03 (CET)
Ha ez valódi kérdés volt, akkor én nemmel szavaznék, mert 1). szerintem sokkal elterjedtebb a "Thrákia"; 2). a görögök tényleg thétával írják, nem tauval, így a magyar átírás helyesebb lenne Th-val (persze nem gondolom, hogy élet-halál ...) A sok tudós meg elmehet ... a tudományos akadémiára :-)). Gubb     2006. december 30., 12:27 (CET)
A "sokkal elterjedtebb" forrása mi? Még egyszer: Trákia a helyes alak, Thrakia a görögből átírás. Thrákia semmi. Pasztilla 2006. december 30., 12:37 (CET)

A helyesírási szabályzatban a következőt találtam:

219. A magyar átírású neveket és közszavakat a bennük szereplő magyar betűk hangértéke szerint kell olvasni: Hérakleitosz, Periklész, Platón, Odüsszeusz, Délosz, Thébai <<és nem "Tébáj">>, khitón; Evdokía, Venizélosz, Iráklion, Kavála; Fagyejev, Gogol, Tolsztoj, Irtis, Kijev, Seremetyjevo, szputnyik; Po Csü-ji, Szun Jat-szen, Zsenmin Zsipao, Hupej, Lancsou, Sanghaj, Szecsuan; Hokuszai, Kuroszava, Hirosima, Macujama, Nagoja, ikebana; Ahmed, Dzulfikár, Szaladin, Harun ar-Rasíd, Báb-el-Mandeb, Iszmáilíja, Marrákes, bektási, hidzsra; stb.
Ennek alapján a helyes alak úgy tűnik, Thrakia, és nem Trákia. Az "elterjedt" forrása - amint ezt jeleztem - Mr. Szerintem. A "Thrákia" írásmód olyan, igazából helytelen, bár (szerintem3) meggyökeresedett alak lehet, mint a "Vénusz istennő". Valahogy az Iliász-t sem írnám "Iliasznak", Khabriászt pedig K(h)abriasznak; egyszerűen mert szokatlan (sem Íliásznak, bár lehet, hogy az eredeti kiejtést talán hűebben tükrözi), főképp nem írnám Homéroszt Homerosznak (noha, ha hihetünk az angol vikinek, nem étával írja a nevét!). Gubb     2006. december 30., 13:41 (CET)

Google (Search Hungarian pages):

  • Trákia 1190
  • Thrákia + Thrakia (mert a ás á Guglinak egykutya) 734

A hátlanság egyértelműen elterjedtebb a magyar nyelvű neten. Úgy tűnik, hogy (még) nem mindenki küldi el a tudósokat a búsba.--Szemmeltartott Godson fóruma 2006. december 30., 13:00 (CET)

Nekem 1100/1140 az arány, ugyan szintén a hátlanság javára, de nem tudom, ez a kis különbség mennyire döntő; s ha hozzáveszem, hogy az általam olvasott összes offline forrás hás, akkor még kevésbé tudom  :-)). De mint mondtam, nem élet-halál kérdése ez. Azonban szerintem az sem volna a leghelytelenebb, ha különvennénk az ókori, görögös (és hás!!!) jelentését a mai, bolgáros (hátlan) jelentésétől. Persze ez sem bonyodalommentes, hiszen kérdéses, hogy akkor miért ne vegyük-e külön a macedón időket a görögöktől stb. stb. Szóval egyértelműsítő lapot javaslok, de ha a szakértők nem tartják jó ötletnek, akkor akár lehet hátlan is. Gubb     2006. december 30., 13:20 (CET)

Ugyanezt javasoltam (legyen ókoros görögös Thrakia és modern Trákia, és ez a mostani Thrákia max redirekt), kezdem azt gondolni, hogy körülményesen fogalmazok. Az AkH szabályponthoz annyit, hogy az az átírásról szól, a Trákia pedig nem átírás, hanem a modern forma magyar helyesírás szerinti írásmódja, ha hátralapozol, a példatárban szerepel is így: Trákia. Azért írok modern formát, mert utánanéztem, és ha nagyon szigorúak akarunk lenni, a görög átírás Thraké (Θράκη) volna, tehát még csak nem is Thrakia. A guglira annyira nem adok, ahogy a fenti eredmények mutatják, nagyon nincs is miért. Az én offlinejaim (az utóbbi húsz évből) Trákiáznak. Pasztilla 2006. december 30., 14:23 (CET)

mellette--Mathae قل 2006. december 30., 14:27 (CET)

erről még mindig ez jut eszembe…Alensha üzi 2006. december 30., 15:09 (CET)

Nem tudom ez mennyire számít, de miközben egy Platón idézetet másoltam a Thalész cikkbe, a thrák -szó val is találkozám, így ahogy írom th-val. A görög szövegeket Steiger Kornél és Cziszter Kálmán fordította. Steigerről 100% ban tudom, hogy túd ógörögül, biztos oka is volt, hogy így fordította. De ha ógörög szöveg kérdés van akkor User:StB-t is meg lehet kérdezni, ő is tud ógörögül.--Immanuel 2006. december 30., 16:01 (CET)

Θράκη és hát a helyes transzliteráció szerint a Θ az th, legalábbis én így tanultam. Iller vitalap 2006. december 30., 16:04 (CET)

Igen. A szó további részének transzliterációja pedig Thraké volna. Harmadszor írom ide, hogy a Thrakia nem átírt alak.
Nem mellesleg ma gyereksétáltatás közben csináltam neked Kodály köröndi képeket, majd egyszer csak feltöltöm. Pasztilla 2006. december 30., 16:07 (CET)
Kösz mindkettőt! A kiigazítást és a képet is  :) (amúgy én csak a "hogy került ide a h?" rejtvényre gondoltam, és automatikusan írtam, hogy a h úgy szokott odakerülni, hogy... de igazad van.) Iller vitalap 2006. december 30., 16:24 (CET)

Spárta is Szparté, a hoplita hoplitész... szakirodalomban meggyökeresedett forma lehet.--Mathae قل 2006. december 30., 16:39 (CET)

[szerkesztés] Eksön

Drága Szerkesztőtársaim!
Nekiállnék akkor cirka fél óra múlva, ha bárki bármi mást gondolna mégis, állítson le.
Summázat (fentiek alapján):

  1. Thrakia: főlap, Thrákia átmozgatva ide, a történelemtudományban hagyományos írásmód. Szócikkekben görög, hellenisztikus és bizánci kontextusban minden említés javítva Thrakia alakra.
  2. Trákia: redirekt Thrakiára, a mai akadémiai helyesírás szerinti alak. Szócikkekben késő középkori és modern kontextusban minden említés javítva Trákia alakra.
  3. Thracia: redirekt, mint Római Birodalom korabeli elnevezés. Szócikkekben római kontextusban minden említés javítva Thracia alakra.
  4. Thrákia: marad redirekt.
A 3-as ponthoz: olyan "nevezéktani anomáliákra" és görög-latin vegyesfelvágottakra gondolok itt, mint épp e cikkben is: "A római császári uralom alatt [...] a régi Thrákiának a Haemustól délkeletre eső..." mondatban egységesen latin alakkal: Thraciának a Haemustól.

Pasztilla 2006. december 30., 19:16 (CET)

Hajrá :)--Mathae قل 2006. december 30., 20:12 (CET)

Rövid időre leálltam. Ez több mint idegölő! Pasztilla 2006. december 30., 23:32 (CET)

Static Wikipedia (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu -

Static Wikipedia 2007 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu -

Static Wikipedia 2006 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu

Static Wikipedia February 2008 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu