Tortúra
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A tortúra az inkvizíció idejéből fennmaradt elnevezés. Eredetileg különböző kínzások sorozata volt, meghatározott sorrend szerint. 11 fokozatból állt, a bíró határozta meg, hogy az elítéltnek hány fokozatát kell kiállnia. Sokszor az eljárás azt a célt szolgálta, hogy a gyanúsított elismerje bűnösségét, így kivégzése formailag is indokolttá vált - ilyenkor a vádlott megtöréséig folytatták a próbákat.
Magyarországon a 18. század második felében tiltatta be II. József, felismerve azt, hogy birodalma hírének nem tesznek jót az ártatlanul, de a kínzások hatására mindent bevalló emberek kivégzése.
[szerkesztés] Fokozatok
[szerkesztés] 1. A bíró megfenyegeti az elítéltet
A bíró szóbeli fenyegetéssel próbálja rávenni a gyanúsítottat, hogy vallja be bűneit. Az áldozat legtöbbször már itt bevallott mindent, hiszen a következő fokok ismertek voltak, így inkább önmagára vállalta a vétket akkor is, ha ártatlan volt, elkerülve ezzel a következő fájdalmas próbákat.
[szerkesztés] 2. A hóhér megfenyegeti az elítéltet
A gyanúsítottnak a hóhér precízen felvázolja a következő fokoknál alkalmazott eljárások alkalmazását, az azokkal járó fájdalmakat és egyéb következményeket. Ha volt más, már magasabb fokon bűnhödő elítélt, akkor a hóhér gyakorlati bemutatót is tartott, esetenként aktív részvételre kötelezve az elítéltet.
[szerkesztés] 3. A vádlott előkészítése a kínzásokra
Az áldozatot levetkőztették, kezeit, illetve lábait összekötözték. Az alkalmazandó eszközökkel az arca előtt csattogtattak, illetve zajt keltettek, esetleg felforrósított vasdarabot közelítettek a teste felé egészen addig, míg még nem okoztak vele sérülést.
[szerkesztés] 4. Az ujjak és a végtagok összekötözése zsineggel
Ennél a foknál az ujjakat és a végtagokat egy hajszálvékony, de erős teherbírású zsineggel összekötözték, így a húsba hatoló kötél erős vérzést, és nagy fájdalmat okozott. Ha az elítélt még ilyenkor sem tört meg, akkor zsineget kötöttek a nemi szervére is (nő esetén a mellbimbóra). Eme fokozat után ha a vádlott felépült is, már sosem lett teljes értékű ember.
[szerkesztés] 5. Az elítélt nyújtólétrára fektetése
Az elítéltet egy létra-, vagy padszerű szerkezetre fektették, majd hatfelé csigákhoz rögzítették. A folyamatos nyújtás eredményekét a végtagok ínszalagjai elszakadtak, és a végtagok kifordultak helyükről. Egy kisebb csigához kötötték a nemi szervet és a köldököt is. Ha a hóhér nem megfelelő körültekintéssel dolgozott, akkor az áldozat elájult, és megfulladt.
[szerkesztés] 6. A test égetése felforrósított vasdarabbal
Az áldozat testéhez különböző pontokon izzó vasrudakat nyomtak, melyek elégették a bőrt, nagy fájdalmat okozva. A hóhér a kínzás közben hideg vízzel locsolta az áldozatot.
[szerkesztés] 7. Az ujjak összepréselése, éles vas nyelv alá helyezése
Az ujjakat satuba szorították, majd folyamatos szűkítését addig folytatták, míg az ujjak teljesen fel nem szakadtak, a körömágy szét nem nyílt. Általában ilyenkor a nyelv alá egy élesre fent vékony vasdarabot tettek, így a kínzás alatt az áldozat önmaga nyelvét roncsolta szét a mozgatásával. E fok befejezése után a vádlott már nem tudott vallomást tenni, mivel a nyelve hiánya, illetve nagyfokú roncsolódása ezt megakadályozta.
[szerkesztés] 8. A test égetése
A fekvő testre forró viaszt csepegtettek, majd apró szalma, vagy más éghető anyagból készített golyóbisokat gyújtottak meg véletlenszerű sorrendben. Súlyosabb esetben forró szurkot használtak, mely azonnal beleégve a bőr mélyebb rétegeibe hosszan tartó, igen nagy fájdalmat okozott.
[szerkesztés] 9. A leborotvált fejre csöpögtetett hideg víz alkalmazása
Az áldozatot egy sötét lyukban felkötözték, majd a fejére általában egy pár másodperc gyakorisággal jéghideg vizet csepegtettek. A monoton módon, rendszeresen cseppenő hideg víz súlyát az elítélt egyre nehezebbnek vélte, és rettegéssel várta a következő csepp hideg vizet. Hosszabb ideig tartó alkalmazása után a fogoly megbolondult.
[szerkesztés] 10. Olvadt fém cseppentése a testre
Megolvasztott fémet öntöztek, vagy cseppentettek a test egy-egy pontjára, mely a testbe égve hosszan tartó fájdalmat okozott a kihűléséig. Az áldozat legtöbbször nem élte túl a próba után fellépő fertőzéseket.
[szerkesztés] 11. Fa-satu alkalmazása a lábra
Az áldozat lábát vastag deszkák közé szorították, és négy deszkalapot a lábhoz is kötöztek. Ezután a deszka és a láb közé éket kalapáltak, a bíró ítéletétől függően több darabot. Az ékek által összeszorított deszkák a lábak valamennyi csontját szilánkosra törte.
[szerkesztés] Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés] Forrás
- Torrente del Bosque (Hatvani Tamás és Géczi Zoltán) - Kínzások és kivégzések története, Vagabund Kiadó, 2006, ISBN 9639409081