Végelszámolás

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A végelszámolás egy fizetőképes gazdasági társaság jogutód nélküli megszűnését célozza a hitelezők kielégítésével.

Tartalomjegyzék 1 Általános szabályok 2 A végelszámolás elhatározása 3 A végelszámoló jogállása 4 A végelszámolás lefolytatása 5 A hitelezői igény kielégítése 6 Végelszámolási kifogás 7 Egyszerűsített végelszámolás 8 Kényszer-végelszámolás

[szerkesztés] Általános szabályok

A vegelszámolás tárgya a gazdasági társaság vagyona, mellyel a végelszámolás kezdetekor rendelkezik, ill. melyet az eljárás alatt szerez.

Az illetékes bíróság nemperes kérdésekben a cég székhelye szerinti illetékes cégbíróság, peres ügyekben pedig a székhely szerinti megyei bíróság.

A végelszámolási eljárásnak három féle képpen lehet vége:

1. a cégbíróság törli a gazdasági társaságot a nyilvántartásból

2. felszámolási eljárás megindulásával

3. a gazdasági társaság legfőbb szervének azon döntésével, hogy tovább folytatják a gazdálkodást.

[szerkesztés] A végelszámolás elhatározása

A gazdasági társaság legfőbb szerve határozatot hot, melyben megállapítja a végelszámolás kezdő időpontját, kinevezei a végelszámolót valamint rendelkezik a gazdasági társaság vagyoni részesedésével működő jogalanyok sorsáról.

A végelszámolás kezdő időpontjában, melyet a leggfőbb szerv határozatában állapít meg, a cég vezető tisztségviselőjének megszünik a megbizatása. Az ő helyébe lép a végelszámoló.

A vezető tisztségviselő 45 napon belül köteles elvégezni a törvény által rá kiszabott számviteli feladatokat ill. köteles eleget tennitájékoztatási és iratátadási kötelezettségének. Ezt akkor is meg kell tenni, ha esetleg a volt vezető tisztségviselő lesz a végelszámoló.

Amennyiben a vezető tisztségviselő nem tesz eleget az előbb említett kötelezettségeinek, akkor a polgári jog általános szabályai szerint felel, ill. a végelszámoló kérelmére 50.000-500.000 Ft-ig terjedő pénzbírsáot szabhat ki a bíróság.

[szerkesztés] A végelszámoló jogállása

Bárki lehet végelszámoló, aki a vezető tisztségviselőkkel szemben támasztott követelményeknek megfelel és elfogadja a megbízást.

A végelszámoló fokozott gondossággal, a gazdasági társaság ill. a hitelezők érdekeinek szem előtt tartásával köteles eljárni.

Kinevezéséről és visszhívásáról a legfőbb szerv határoz.

Ha a cég a későbbiekeben felszámolásra kerül, és a véggelszámoló alapos ok nélkül késlekedett vagy hitelezőt előnyben részesített, akkor a kár mértékéis tőkehozzájárulásra kötelezhető.

A végelszámoló jogosult felmondani/ elállni a gazadasági társaság szerződéseitől.

! de nem lehet azonnali hatállyal felmondani:

1. természetes személy bérleti szerződését

2. gyakorlati képzés szervezésére kötött szerződést

3. munkaszerződést

4. nem gazdasági tevékenységgel összefüggő kölcsönszerződést

5. kollektív szerződést.

A jövőbeni szavatossági, jótállási és kártérítési kötelezettségek rendezésére harmadik személyt kell megbízni, melynek tényét a cégközlönyben közzé kell tenni.

[szerkesztés] A végelszámolás lefolytatása

A végelszámoló változásbejegyzési kérelemben köteles bejelenteni a cégbíróságnak:

-a végelszámolást elrendelő határozat keltét

-a végelszámolás kezdő időpontját

-a végelszámoló nevét, lakóhelyét/székhelyét

-a korábbi vezető tisztségviselő jogviszonyának megszűnését

+ csatolnia kell egy aláírási címpéldányt, amennyiben nem ő volt korábban a vezető tisztségviselő.

A végelszámoló bejelentése alapján a cégbíróság végzést hoz, melyet közzé tesz a cégközlönyben. A bejelentett adtokon túl a végzés tartalmazza a hitelezőknek szóló felhívást, hogy 40 napon belül jelentsék be igényeiket.

A végelszámoló:

-felméri a cég vagyoni helyzetét

-kiegyenlíti tartozásait

-érvényesíti jogait, teljesíti kötelezettségeit

-értékesíti a cég vagyoni eszközeit.

Tevékenységének négy fontos korlátja van:

1. a legfőbb szerv előírhatja, hogy egyes vagyontárgyakat csak nyílvános pályázat vagy árverés útján lehet értékesíteni,

2. a legfőbb szerv dönthet a tevékenység ideiglenes vagy korlátozott folytatásáról,

3. éventek el kell készítenie a beszámolót ill. az adóbevallásokat,

4. évente tájékoztatót készít a legfőbb szerv és a cégbíróság részére.

Mindazonáltal a végelszámolást 3 éven belül be kell fejezni. Ellenkező esetben ugyanis átalakul az eljárás kényszer-végelszámolássá.

[szerkesztés] A hitelezői igény kielégítése

A végzés közzé tételét követő 40 napon belül kell bejelenteni igényüket a hitelezőknek. Akkor is, ha éppen per van folyamatban az adott ügyben.

A 40 nap leteltével 15 napon belül a végelszámoló jegyzéket készít az elismert ill. vitatott igényekről. További 15 napon belül a jegyzéket benyújtja a cégbírósághoz, ill. értesíti a vitatott követelések hitelezőit besorolásukról.

A közzétételtől számított 75 napon belül a végelszámoló korrigálja ajegyzék alapján a nyitó mérleget, melyet a legfőbb szerv elé terjeszt. -ha nem elég a vagyon, és a hiányzó részt a tagok 30 napon belül nem fizetik be, akkor meg kell indítani a felszámolási eljárást -ha elég a vagyon, akkor a végelszámoló közli a legfőbb szervvel a szükséges adatokat, amely határozatot hoz a vagyonfelosztás tárgyában

A határozat megszületését követően a végelszámoló benyújtja az egyébként illetékmnetes törlési kérelmet a cégbírósághoz. Ezen kérelem benyújtását követően már nem dönthet a legfőbb szerv a tevékenység tovább folytatásáról.

[szerkesztés] Végelszámolási kifogás

A végelszámoló intézkeséde vagy mulasztása miatt a sérelmet szenvedett fél (szubjektív határiső 8 nap, objekítv 60 nap)végelszámolási kifogással élhet. Fennáll ugyanez a lehetőség, ha a végelszámoló nem tájékoztatja a hitelezőt igényének beorolásáról.

A cégbíróság soron kívül határoz. Fellebbezési lehetőség nincs.

[szerkesztés] Egyszerűsített végelszámolás

Akkor kerülhet rá sor, ha jogi személyiség nélküli gazdasági társaságról van szó, és az eljárás előre láthatóan 120 napon belül befejezhető.

Ilyenkor a végelszámoló személyét a végén a törlési kérelemmel együtt kell bejelenteni a cégbíróságnak.

Átváltozik rendes végelszámolássá, ha:

1. valamely hitelezői igény vitatott,

2. hitelező peres eljárást indít,

3. nem tartható a 120 napos határidő.

A szabályok megsértése esetén kényszer-végelszámolásra kerül sor.

[szerkesztés] Kényszer-végelszámolás

Kényszer-végelszámolásra akkor kerül sor, ha:

1. törvényességi felügyeleti eljárásban a cégbíróság megszüntnek nyilvánítja,

2. jogutód nélküli megszűmést előidéző ok miatt,

3. a cég a végelszámolást 3 éven belül nem fejezete be,

4. az általános szabályokra való áttérést nem hajtották végre.

Ha egyszer elrendelték, nem lehet megszüntetni. Az elrendelésével kapcsolatos változásokat a cégbíróság hivatalaból jegyzi be.

1 éven belül be kell fejezni, de egyszeri alkalommal indokolt esetben 6 hónappal meghosszabbítható.

Ha átalakul felszámolássá, akkor ott egyezség nem köthető.

A vagyont csak nyilvános pályázat vagy árverés útján lehet értékesíteni.