Vezír

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Tartalomjegyzék

1 Oszmán Birodalom
- 1.1 A nagyvezír
2 Ókori Egyiptom
3 Hun Birodalom
4 NAGYVEZÍR
5 VEZÍR

[szerkesztés] Oszmán Birodalom

Az oszmán birodalomban a szultán fő tanácsadó testületének, a Divánnak a tagjai voltak a vezírek. A legfontosabb közülük a nagyvezír, akinek kancelláriája volt a Magas Porta.

[szerkesztés] A nagyvezír

A nagyvezír (törökül: vezir-i azam; bas-vekil; persul leírva: وزير) Abbász leszármazottai óta magasrangú vallási és politikai tanácsadót jelentett (a király vagy szultán mellett) az arab kalifátusban, később a Török Birodalomban is. Az Oszmán birodalomban a nagyvezír miniszterelnöki pozíciót is jelentett, a szultán után második rangú személyiség volt. Szerdárként a hadsereg főparacsnoka volt. Feladatai közé tartozott a Diván vezetése is, saját tanács a galbadíván volt. A szultán nevében ő adta ki az uralkodói fermánokat. Három miniszter tartozott a felügyelete alá, a külügyminiszter reisz-efendi, ai igazságügyi és rendőri ügyeket vezető csausz-basi és a – belügyekkel foglalkozó – államtitkár kiaja-bég. Hadjáratok idején a fővárosban a kajmakám helyettesítette.

A muzulmán társadalmakban a sikertelen nagyvezírek sorsa gyakran a halálbüntetés volt. Például I. Szelim, a legkegyetlenebb szultán, hét nagyvezírt végeztetett ki a nyolcéves uralma alatt. A nagyvezíri tisztség 1918-ban megszűnt.

(lásd még: Szokoli Mehmed)

[szerkesztés] Ókori Egyiptom

Az ókori Egyiptomban vezírnek nevezzük a fáraó legfőbb hivatalnokát, országos hatáskörű kormányzóját. A bibliai József is vezír volt.

[szerkesztés] Hun Birodalom

A nagykirály után rangban második tisztviselő címe a hun birodalomban. Attila vezíre Onegesius volt.

[szerkesztés] NAGYVEZÍR

Vezír-i azam, szadrazam, oszmán-török. Az államapparátus legfelső irányítója a muzulmán államokban. Az Oszmán Birodalomban a szultán után a legmagasabb rangú tisztségviselő, az uralkodó teljhatalmú helyettese. Általában, mint szerdár a hadsereg fővezére, valamint a szultáni díván elnöke is. A szultán nevében ő adta ki az uralkodói fermánokat. A ~i tisztség 1918-ben, az Oszmán Birodalom bukásakor szűnt meg.

[szerkesztés] VEZÍR

Perzsa. A katonai és politikai igazgatás vezetője a muzulmán államokban. Először az abbászidáknál jelent meg. A tisztség az oszmán Birodalomban a kezdetektől létezett. Eleinte egyetlen ~ volt (a későbbi nagy~), majd a 15. századtól a feladatok gyarapodásával újabb ~eket neveztek ki. I. Szulejmán (ur. 1520-66) idején a szultáni tanácsban (díván) ülő négy ~t a kupola ~jeinek nevezték. Számuk később csökkent, III. Ahmed (úr. 1703-30) idején a tisztséget eltörölték. Az ún. belső ~eken kívül a négy fő vilájet (Egyiptom, Bagdad, Rumáliai, anatóliai) vezetőjét is ~nek hívták (külső ~ek), később az összes háromlófarkas pasa megkapta a címet. Fermánnal neveztél ki őket, és évi 100 ezer akcse felett jövedelmező szolgálati hász-birtokot kaptak.