Vietnamizáció
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A vietnamizáció azt az amerikai politikai döntést, illetve katonai folyamatot jelentette a vietnami háború során, amely szerint a konfliktusban részvevő amerikai katonák feladatait teljes egészében a dél-vietnami kormánycsapatoknak kell átvenniük.
Richard Nixon elnök már a választási kampányában is az amerikai csapatok Vietnamból történő fokozatos és lassú kivonulását hangoztatta. Hivatalba lépése után célja a Vietnami Köztársasági Hadsereg olyan fokú megerősítése volt, hogy az egyedül is képes legyen megvívni a háborút és felvenni a harcot a Dél-Vietnami Nemzeti Felszabadítási Fronttal és az észak-vietnami hadsereggel. Ez a stratégia lett az úgynevezett Nixon-doktrína alapja. A vietnamizáció kimondatlan célja az amerikai csapatok tehermentesítése és ezen keresztül az amerikai háborúellenes érzelmek tompítása volt. Nixon 1969 nyarán meg is kezdte az amerikai csapatok kivonását és 1973-ra az utolsó amerikai katona is elhagyta Dél-Vietnam területét.
A vietnamizáció első nagy próbája, melyben a dél-vietnami erőknek önállóan – bár amerikai tüzérségi és légitámogatás mellett – kellett felvenni a harcot az ellenséggel 1971. február 8-án kezdődött, amikor a dél-vietnami csapatok a Lam Son 719 hadművelet során behatoltak Laosz területére is, hogy elvágják a Ho Si Minh-ösvényt. A hadművelet során nem sikerült elérni a kitűzött célokat és az óriási kudarc amellett, hogy feltárta a dél-vietnami hadsereg gyengéit, bizalmatlanságot is szült az dél-vietnami vezetésben és lakosságban az amerikaiakkal szemben. Sokan közülük úgy gondolták, hogy a vietnamizáció az ő feláldozásukat jelenti a háborúban.
Az amerikai csapatkivonás rövid időn belül Dél-Vietnam katonai és politikai összeomlásához vezetett.
Based on work by