Vitkovics-kódex
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Vitkovics-kódex, kis nyolcadrét alakű, hiányos és a végén csonka papírkódex, amely elejétől a végéig egyetlen kéz munkája.
Ismeretlen írója minden valószínűség szerint egy klarissza-apáca volt, aki azonban nem szerzője a műnek, hanem -íráshibáiból ítélve- csupán másolója. Elkészültének éve 1525, amely a kódex 103. lapján arab számokkal van feltüntetve. 1803-ban, Egerben fedezte fel Vitkovics Mihály, a kódex az ő nevét viseli. Jelenleg az Országos Széchényi Könyvtár őrzi.
Jelenlegi állapotában a kódex levelei nem egymás után, sorrendben, hanem össze-vissza vannak kötve. Az eredeti sorrend azon másolat alapján állapítható meg, amelyet Vitkovics még 1804-ben készített Révai Miklós számára, s amely feljegyzés szintén az Országos Széchenyi Könyvtár tulajdona.
A kódex 72. és 73. lapja közti hiányba a később felfedezett, 12 lapnyi Miskolci töredék teljesen beleillik, s mivel az írója megegyezik a Vitkovics-kódex írójával, nem lehet egyéb, mint a kódextől régebben elválasztott néhány lap.
Tartalma egyházi jellegű, szerzetesi regulák, ájtatos értekezések stb.
[szerkesztés] Források
Zolnai Gyula: Nyelvemlékeink a könyvnyomtatás koráig (Budapest, 1894)
Based on work by