Zetelaka

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Zetelaka (románul Zetea): falu a mai Romániában, Hargita megyében.

Tartalomjegyzék

1 Fekvése
2 Nevének eredete
3 Története
4 Látnivalók
5 Híres emberek
6 Testvérvárosok

[szerkesztés] Fekvése

A falu Székelyudvarhelytől 12 km-re északkeletre a Nagy-Küküllő völgyének felső, hegyvidéki szakaszán fekszik. Deság, Ivó,Küküllőmező, Sikaszó és Zeteváralja tartozik hozzá.

[szerkesztés] Nevének eredete

Neve a régi magyar Zotam személynévből való, ennek eredete a szláv Zem személynév. Névmagyarázatához hozzátartozik, hogy a nép körében ismert monda szerint egykori várát Zéta király állította és tőle ered a neve.

[szerkesztés] Története

1332-ben a pápai tizedjegyzék Zathalaka néven említi először. A hagyomány szerint eredetileg a ma Csellőnek, vagy Csele-dombnak nevezett helyen feküdt a Küküllő kiszélesedő völgyében, a mai falutól negyed órára és régen Cseleházának hívták. A tatárjáráskor a falut felégették, azután települt mai helyére. Középkori temploma a többszöri újjáépítés dacára megsemmisült. Mai római katolikus temploma 1912 és 1914 között épült. A falu a 1590 és 1612 között katolikus esperesi székhely volt. 1622-ben Bethlen Gábortól szabadalmakat kapott, kiváltságait később több ízben megerősítették. Lakói híres zsindelykészítők voltak, amiért egykor adómentességet is élveztek. A falu fafeldolgozásáról és faáruiról híres. 1910-ben 4724 lakosa volt, 1992-ben 4602 lakosából 4598 magyar és 4 román volt. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Udvarhelyi járásához tartozott.

[szerkesztés] Látnivalók

A vár csekély romjai a falutól félórányira a Deság patakának a Küküllőbe torkolása feletti sziklacsúcson találhatók. A várat valószínűleg földrengés döntötte romba.
Ivóból lehet a legkönnyebben és leggyorsabban megközelíteni a Hargita hegyvonulat legmagasabb csúcsát, az 1801 m magas Madarasi Hargitát ( a székelyek "Szent Hegyét").
A faluban sok XIX-XX. századi székelykapú megcsodálható.

[szerkesztés] Híres emberek

Itt született 1895-ben páter Boros Fortunát ferences szerzetes, történész a ferences rend erdélyi történetének kutatója, fő műve 1927-ben jelent meg. 1953-ban mártírhalált halt a duna-csatornai munkatáborban. A temetőben síremléke áll.
Itt született 1757-ben Török Albert Domaszcén hitszónok, minorita szerzetes, egyházi író, teológiai tanár és iskolaigazgató.
Itt született 1783-ban Zsombori József kanonok, egyházi író, iskolaigazgató.