Zirci apátság
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Apátság, monostor Magyarországon, Veszprém megyében, Zirc városában található.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Története
Lásd: Zirc város szócikkében
[szerkesztés] Épületei: Templom
Építése 1732-1752 közé esik, így a barokk stílus jegyeit viseli magán. Tornyain jól megfigyelhető a kor jegyeinek hatása: cakkozott körbemenetel a tetőn, csigaszerű forma a felső szobrok alatt. Az épület azonban nem csak barokk, hanem klasszicista épület is egyben. Míg a középső tornyok közrefogta arculaton boltíves a díszítés, két szélen tümpanonokat alakítottak ki, melyek jellegzetesen görög-római példa a klasszicizmus szellemében. Az alsó dór oszlopokat is ehhez köthetjük.
[szerkesztés] Címerek a templom homlokzatán
A központi ablak felett címerkép található (2. kép). Díszítése körkörösen indák, levelek. Jobbról, illetve balról két fáklya, mécses vagy urna határolja, mely mind atűz, az ujjászületést jelenítik meg. Központi körében egy korona látható, ismét levélmotívumokkal. A korona alatt egy R és egy A betűt köt össze egy csillagnak kiképzett keresztmitívum. A címerképet körbeöleli két olajág, a béke szimbóluma, utalva Isten házának békéjére.
Az itteni papok tevékenységére és ideológiájára utal az alsó címerkép (3. kép). Máltai kereszt, vagyis a szeretet a kiinduló értelmezés. A MORS, vagyis latinul a halál szót forgatja a kereszt, mint egy malom, nem a szárain helyezkednek el. Mellette áll a daru, a hűség heraldikai madara. A speciális póz, kővel a kezében kedvelt ábrázolásmódja, melynek jelentése, hogy a repülő darucsaoat vezérmadara mindig egy követ tart a kezében, hogyha véletlen elalszik, a kő kiejtésére felriadjon. Ez a tulajdonsága, a kitartó ragaszkodás és védelem alkotja a második körszimbólumot. A két egymás felé hajló képet pásztorbot, a papok jelképe köti össze, középpontjában püspüki fejdísszel, utalva az apátsági rangjára.
A belső is sok érdekességet rejt. Többek között eredeti Maulbertsch-oltárkép és Wagenmeister-freskók díszítik. A képek sok tortúrán mentek át. A környező képek, pl.: Szűz Mária mennybemenetele, vagy a többi szentkép eredetileg a művészek által megalkotott, barokk hatásból eredően rendszerint fiatal arcú alakok voltak. Később újrafestették őket rossz állapotuk miatt, és szereplőit az itteni szerzetesekről mintázták meg. Mivel élő ember nem kaphat glóriát, a szentek fejéről eltüntették a mesterek. Egy újabb átfestés, mivel nem tudták, hogy az arcok régi itt élt szerzeteseké voltak, glóriát adott a szenteknek, s szőrösítette az arcukat, néhol az ősz szakállig. Napjaink renovációs munkálatai eltávolították a korok javításait, az eredeti réteget hozták felszínre, így tudjuk ma a képek kialakulásának hosszas történetét.
[szerkesztés] Épületei: Múzeum és Könyvtár
A Monostor ad továbbá helyet még a Reguly Antal Műemlék Könyvtárnak és a Bakonyi Természettudományi Múzeumnak is. A könyvtár legnagyobb kincsei a ősnyomtatvány-, könyv- és folyóirat-ritkaságok. A ciszterci papok évszázados szorgalommal őrizték meg ezeket, javították meg, védték, így napjainkban is kiváló állapotban vannak, de látogató számára nem elérhetőek. A múzeumban ez egész Bakonyra jellemző fafajták ismertetését (kérgét, leírását, fotókat) tekinthetjük meg, a környékre jellemző geológiai ismeretanyaggal és emlékekkel együtt. Állandó kiállításai a "A Bakony természeti képe" és "A Kárpát-medence ásványai". A Zirci Galéria kap még helyet a kiállítások mellett, illetve Zirc nagyjai és Bakonykutatók Panteonja.
[szerkesztés] A Múzeum bejárata
Klasszicista stílusú bővítése a monostornak. Tetején tümpanon jelzi a stílust az alatta lévő korintoszi oszlopokkal együtt. A homlokzat alatt két angyal fogta címer található. Az erkély párkányán fáklyának kiképzett dísznövénytartók találhatók, amelyek a tűz újító ereje és a virág születése között vonnak párhuzamot. Állapota – hála a restaurálásoknak – ép, ezért adhat otthont különböző intézményeknek.