Zsurk

Személynévi eredetű helynév, a szláv nyelvből származó Survagy Zsur az alapja. Először egy átiratban megmaradt, 1067 táján keletkezett oklevél említi. Ebből tudhatjuk, hogy az Aba nemzetségbeli Péter ispán itteni birtokát több más helységgel együtt a százdi apátságnak adományozta. Külön értéke az oklevélnek, hogy megnevezi a község egyházát, a Szent Márton tiszteletére emelt kápolnát. 1212-ben II. Endre király Bánk bánnak, Bihar megye főispánjának adományozta. 1322-ben már a Bánffy család tulajdonában volt. A XV-XVI. században a Losonczi családé és a szentmártoni uradalomhoz tartozott. 1556-ban mintegy 65-70 lakója lehetett. 1588-ban 58 jobbágycsalád lakott itt, 1591-ben a szentmártoni uradalmat Forgách Zsigmond megszerezte, ettől kezdve a Forgách család tulajdona maradt 1945-ig. A XX. század elején 139 háza, 896 többségében református lakosa volt. A Tiszai járáshoz, majd 1950-től a kisvárdaihoz tartozott közigazgatási szempontból. Az 1990. és 1994. évi önkormányzati választások során mind a polgármester /Pócsik Barnabás/, mind a képviselőtestület a független jelöltek közül került ki.

Építészeti, kulturális emlékek

Zsurk egyutcás, szalagtelkes település a Nyírség északi csücskében; ősi tiszai átkelőhely Kisvárda és Munkács között. Református templomáról az első említés 1700-ban keletkezett. A jelenlegi templom 1891-ben épült, állítólag a régi templom másaként őrzi annak formáját és nagyságát. Csúcsában gombos zászló van, melyen az 1891. évi helyreállítási dátum olvasható. 1924-ben majd 1997-ben renoválták Szociológiai jellemzők, infrastruktúra, gazdaság

Zsurk község népességszáma 808 fő, évtizedek óta fokozatosan csökken. Ez összefüggésben van a település elöregedésével, több a halálozás, mint az élveszületés. Az időskorúak aránya 6 százalékponttal meghaladja a megyei átlagot. A ki- és beköltözések aránya nem jelentős.

A település népességszámának alakulása

É v Lakó- Állandó népesség, fő 1949 962 ?. 1960 1.034 1.051 1970 911 996 1980 866 921 1990 795 835 1997 788 838 2001 808 797

Saját háziorvos nem áll a lakosság rendelkezésére, a szociális alapellátás keretében házi segítségnyújtásban részesülők száma 26.

A 25 férőhelyes óvodába 1996-ban 33 gyermeket írattak be, az általános iskolásokat iskolabusz szállítja Záhonyba az első osztálytól nyolcadikig.

Művelődésre a 2002 ben felújított faluházban van lehetőség. A könyvtárban 4,3 ezer db kötettel várja az olvasókat.

A környező települések VOLÁN autóbuszjárattal érhetők el.

Az infrastrukturális fejlettségi szint kielégítő. Villannyal, vezetékes ivóvízzel a lakások ellátottak, ez évben fejeződött be a gázvezeték-hálózat kiépítése, A telefonhálózat bővítése folyamatban van, cél az igények maximális kielégítése. A burkolt, portalanított utak aránya 80%. A kommunális szilárd hulladék összegyűjtését egyéni vállalkozó végzi, 1997-ben valósul meg az új lerakótelep. A folyékony hulladékot 60%-ban tartálykocsival szállítják el. A helyi vízmű tulajdonosa az önkormányzat.

A településen egy betéti társaság és 10 egyéni vállalkozó tevékenykedik. A kiskereskedelmi boltok száma 7, ebből 5 élelmiszerrel látja el a lakosságot. A 15%-os regisztrált munkanélküliség.

Történelem

Építészeti, kulturális emlékek

Saját háziorvos nem áll a lakosság rendelkezésére, a szociális alapellátás keretében házi segítségnyújtásban részesülők száma 26.

A 25 férőhelyes óvodába 1996-ban 33 gyermeket írattak be, az általános iskolásokat iskolabusz szállítja Záhonyba az első osztálytól nyolcadikig.

Művelődésre a 2002 ben felújított faluházban van lehetőség. A könyvtárban 4,3 ezer db kötettel várja az olvasókat.

A környező települések VOLÁN autóbuszjárattal érhetők el.