Ókori mediterráneum

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szövegét, tartalmát. További részleteket a cikk vitalapján találhatsz.
Az ezen a lapon látható jelölés 2006 októberéből származik.

[szerkesztés] A Görög kultúra

Az első jelentős kultúra Krétán alakult ki, a Minoszi kultúra. Ez közel 500 évig tartott, amely hatalmas épületekben és mégpompásabb palotákban teljesedett ki. A városok központi szereppel birtak, melyek révén a falvak, birtokok is részesedtek a kereskedelmi kapcsolatokból. A krétai kereskedelem igen élénk volt, amely kapcsolatot tartott fenn az egész vidékkel, a szárazföldekkel, Egyiptommal, Anatoliával. A kultúra legszebb emléke maga a minoszi palota lett. Minosz hirtelen tünt el, tűzvész pusztitotta el. Hogy természeti katasztrófa vagy ellenség, erröl ma még vita folyik. Annyi bisztos, hogy a kultura lehanyatlott és megjelent a másik nagy Görög kultúra, a mükénéi civilizáció. Ez az erős katonai hatalom bevonult Krétára. Talán ekkor már romokban hevert a kultúra, mindenesetre elfoglalta a a minoszi vivmányokat és magáévá tette azokat. Leginkább a központosított irányitási rendszereket és létrehozta a maga központositott hatalmi bázisát. De a mükénéi civilizáció sem élt sokáig Krétán, 150 év mulva a főváros elpusztult. Ez után azonban a kultúra tovább virágzott a gögög szárazföldön. Ekkor alakultak ki a Görög városállamok elöhirnökei. Hatalmas védőgátakat, falakat emeltek. Aztán valoszinüleg ismét természeti katasztrofa miatt azek a városok is hanyatlani kezdtek. Régészeti kutatások azt bizonyitották, hogy több várost földrengés pusztitott el.

Mintegy 400 év telt el a mükénéi civilizáció ota, amikor a görög kultúra új erőre kapott. Növekedett a lakosság, megindult a gyarmatosítás a nyugati területek felé. Szinte egyszerre a Föniciaiakkal, akik a déli területek felett tartottak ellenörzést, mig a görög hajók az északi területeken váltak mindennapos látvánnyá. Eljutottak Itália, Hispánia, Dél-Franciaország, a Fekete-tenger partvidékére. Mindenhol városokat, kereskedelmi központokat hoztak létre. Kialakultak a városállamok rendszerei. Aztán elindultak a háborúk. Perzsia többször probálta elfoglalni ill. megdönteni ezeket a területeket, de mindhiába. A harcokban kitünnek a hires harcosok legendái, az athéni társadalom ideái. E kor másik meghatározó hatalma a katonai Spárta volt. Mai szemmel kegyetlen civilizációt hoztak létre, amelyben a gyengének el kellett pusztulni, csak erős maradhatott meg. Még saját csecsemöiket is megölték, ha a társadalomra erőtlennek találták. Aztán letünt ez a kor is. Végül megjelent Nagy Sándor, aki a Macedonok királya lett. Apját, II. Philipposzt meggyilkolták, ekkor mindössze 19 éves volt. 21 évesen pedig már sikeres hadjáratokat vezetett a perzsák ellen. Meghóditotta Anatoliát, majd Egyiptomot. Itt alapitotta meg az első várost, Alexandriát, amelyet magárol nevezett el. Késöbb számos várost alapitott, amelyek az ő nevét viselték. Kis ídő mulva kelet felé fordult, ahol döntő csatában legyözte a perzsa királyt és bekebelezte egész Perzsiát. Ezután hadjáratokat inditott kelet felé, amelyek révén eljutott egészen Indiáig. Halála után a birodalma négy részre szakadt. egyik birodalom sem maradt fenn sokáig.

[szerkesztés] Hettita Birodalom

Közép-Anatolia területein fejlődőtt ki ez a nagy birodalom, amely erős katonai állammá lett. A városállam Kr.e 1600 körül jött létre, amikor erejét kihasználva fontos kereskedelmi központokat vett birtokba. Bár eleinte sok baj volt a birodalom belső vezetésében, a kudarcokon túljutva 1300 körül újabb hadjáratokat inditva újabb területeket szereztek Anatoliában és Észak-Sziriában.