Öböl
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Az öböl állóvizek partjainak homorú része, mely rendszerint a környező partmagaslatok által a széltől és hullámveréstől többé-kevésbbé védve van, és a vize is sekélyebb, mint a tengereké vagy tavaké, ezért hajók kikötésére, lehorgonyozására s egyúttal kikötők építésére alkalmas helyül szolgál.