Űrszonda
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Az űrszondák olyan személyzet nélküli űreszközök, melyek a második kozmikus sebességet elérve elhagyják a Föld vonzáskörét. Főleg naprendszerkutatási célokat szolgálnak. A Plútón kívül eddig minden bolygót meglátogatott legalább egy űrszonda.
Az amerikai űrszondákat a kaliforniai Jet Propulsion Laboratory (JPL) irányítja a NASA részére, az európaiakat az European Space Operation Centre (ESOC), amely az ESA irányítóközpontja.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Az űrszondák típusai
- elrepülő szonda: Mariner-10, Pioneer-10, Pioneer-11, Voyager-1,-2;
- keringő egység (orbiter): Mars Odyssey, SMART-1, Mars Express;
- leszálló egység (lander): Viking, Mars Pathfinder, Mars Polar Lander, Beagle-2;
- becsapódó egység, penetrátor: Deep Space-2;
- légköri szonda: Pioneer Venus Multiprobe, Galileo légköri szonda;
- mozgó robot, jármű (rover): Lunohod-1, Lunohod-2, Sojourner, Mars Exploration Rovers, ExoMars;
[szerkesztés] Fedélzeti műszerek
- kamera - felvételeket készít a célégitestről, melyek alapjámeg lehet határozni a felszíni formákat, a forgási periódust, a légkör dinamikáját stb.;
- spektrométer, fotométer - az atmoszféra jellemzőit vizsgálja (összetétel, gyakoriság, eloszlás);
- infravörös radiométer - a hőmérsékletet határozza meg (felszín, légkör, felhők stb.);
- magnetométer - a magnetoszféra kimutatása, vizsgálata;
- pordetektor - a mikrometeorokat és a bolygóközi térben lévő porrészecskéket vizsgálja;
- radar - a felszín domborzatát, vagy a felszín alatti rétegeket vizsgálja;
- szeizmométer - a célégitest tektonikus tevékenységét figyeli;
Based on work by