A jövendő múlt napjai
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
| A jövendő múlt napjai | |||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
|||||||||||||||||
| Szembenálló felek | |||||||||||||||||
| X-Men (811-os Föld), X-Men (616-es Föld) |
Őrök (811-es Föld), Gonosz Mutánsok Testvérisége (616-os Föld) |
||||||||||||||||
| Veszteségek | |||||||||||||||||
| Rozsomák, Vihar, Kolosszus, Magneto, Franklin Richards (a 811-es Földön élők) | számos Őr robot (811-os Föld) | ||||||||||||||||
| Semleges | |||||||||||||||||
|
Robert Kelly szenátor |
|||||||||||||||||
| Eredmény és hatások | |||||||||||||||||
|
A 811-es és 616-os Föld realitásainak kettéválása. |
|||||||||||||||||
| A Marvel Univerzum eseményei időrendben | |||||||||||||||||
| ← Előző | Következő → | ||||||||||||||||
| „A Főnix halála” | „Contest of Champions” | ||||||||||||||||
A jövendő múlt napjai (eredeti címén: Days of Future Past) egy rövid, de annál jelentősebb történet a Marvel Comics képregényeiben, melyet Chris Claremont és John Byrne alkotott és amely 1981-ben jelent meg az Uncanny X-Men 141. és 142. számában. Magyarországon a történet az X-Men 29. és 30. számában jelent 1995-ben.
A történet a Marvel Univerzum egyik alternatív jövőjében játszódik, ahol a mutánsokat koncentrációs táborokba zárták. Kitty Pryde idősebb alternatív énje visszautazik a múltba, hogy megpróbálja megakadályozni ennek a jövőnek a létrejöttét.
A történek igen sikeres volt, és az általa lefestett sötét jövő azóta számos alkalommal megjelent a képregénysorozatban.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Cselekmény
A történet a Marvel Univerzum egy alternatív jövőjében kezdődik 2013-ban. Ennek a valóságnak a múltjában a Gonosz Mutánsok Testévrisége az Egyesült Államokban 1980-ban meggyilkolja a mutánsellenes politikájáról ismert Robert Kelly elnökjelöltet, melynek következtében az emberiség még jobban féli és gyűlölni kezdte a mutánsokat. 1984-ben egy mutánsellenes elnök kerül az ország élére, és egy év múlva megszületik az első mutánsügyi törvény, ám ezt a legfelsőbb bíróság még megvétózza. A kormány újra működésbe helyezi az Őröket és a bíróságot megkerülve a robotoknak azt a parancsot adja, hogy szüntessék meg a mutánsveszélyt. A robotok értelmezésében ez az összes mutáns likvidálását jelentette. A századfordulóra egész Észak-Amerikában nagyrészt elpusztítottak vagy koncentrációs táborokba, úgynevezett mutánsintegrálós központokba helyezték a mutánsokat. Ennek során számos, nem mutáns szuperlény, hős és bűnöző is elpusztult.
 |
2013-ban az emberek három osztálya létezik Észak-Amerikában: „H” – hibátlan, mutáns génektől mentes személyek, akik szaporodhatnak. „A” – anomális génekkel rendelkező, de nem mutáns személyek. Nem szaporodhatnak. „M” – mutáns. A legasló lépcsőfok. Az 1988-as mutánsügyi törvény áldozatai. Könyörtelenül üldözték és, néhány kivétellel, legyilkolták őket. Az 1988 óta eltelt negyedszázadban milliók haltak meg. Nekik volt szerencséjük. | |
| – Uncanny X-Men #141 | ||
Az ebben a korban élő felnőtt Kitty Pryde (Kate) azt a feladatot vállalja, hogy visszautazik a múltba, hogy megváltoztassa a történelmet. Az eredeti X-Men csapatából már csak ő, Rozsomák, Vihar, és Kolosszus vannak életben. Hozzájuk csatlakozott még Magneto, Franklin Richards (a Fantasztikus Négyes utolsó túlélője) és Rachel Summers. Hosszas előkészületek után Rachel visszajuttatja Kate tudatát a múltba egykori énjébe.
A felnőtt Kate tudata 1980. október 31-én érkezik meg régi énjének testébe, ahol átveszi annak irányítását és lemondja az akkori X-Men csapatának, hogy honnan jött. Sikerül meggyőzni őket és a csapattal együtt Washingtonba repülnek.
Eközben a jövőben az őrök felfedezik az összeesküvést és elkezdik legyilkolni a megmaradt csapat tagjait.
Eközben 1980-ban a Gonosz Mutánsok Testvérisége a Pentagonba beszivárogva már készülődik, hogy meggyilkolják Kelly szenátort. Kelly éppen a szenátus előtt szólal fel a mutáns kérdésben (ahol Charles Xavier és dr. Moira MacTaggert is jelen van), mikor a Testvériség öt tagja, Rejtély, Piro, Lavina, Haspók és Sors betörnek az épületbe. Az X-Men harcba száll a Testvériség ellen.
Eközben a jövőben a maroknyi csapat tovább vívja reménytelen harcát az Őrök ellen, akik egyiküket a másikuk után gyilkolják le és végül már csak a Kate testére vigyázó Rachel marad életben.
1980-ban Katenek az utolsó pillanatban sikerül megakadályoznia Sorsot, hogy megölje a kormányzót. Ebben a pillanatban az idősebb Kate tudata elhagyja múltbeli énje testét.
A történet végén Angyal még felveti a kérdést, hogy ugyan megtették Kelly szenátor életét, de vajon sikerül-e megváltoztatniuk a jövőt.
[szerkesztés] Utóhatás
A 811-es Földön
Mikor Kate tudata visszatért saját jövőjébe rá kellett döbbennie, hogy az semmit sem változott és hogy barátait, Rachel kivételével mind megölték az Őrök. Ennek ellenére Kate nem adja fel a reményt, hogy meg tudja változtatni saját múltjukat. Hipnotizálja Rachelt, hogy hozzáférjen a benne szunnyadó Főnix Erőhöz és annak segítségével, ha Kate kiejti a „Sötét Főnix” szavakat Rachel visszaküldje magát a múltba. Kate abban bízott, hogy talán Rachel képes lesz megváltoztatni a múltat. Együtt betörtek a Nimród Tervezet laboratóriumába, hogy szabotálják azt. Ez a tervezet volt hivatott kifejleszteni a legfejlettebb Őr robotot. Az őrök azonban felfedezik őket. Kate és Rachel a laboratóriumban barikádozzák el magukat, kijutni azonban nem tudnak mivel a különleges falakon Kate mutáns képessége hatástalan. Kate kimondja a „Sötét Főnix” szavakat és Rachel a múlta (a 616-os Föld jelenébe) teleportálta magát. Eközben a Nimród Tervezet végterméke, a Nimród nevű Őr megöli Katet és Rachel után indult a múltba.
A 616-os Földön
Katenek köszönhetően, mikor megmentette Kelly szenátor életét a két valóságsík elvált egymástól és a 616-os Földön nem születtek mutánsellenes törvények. Jóval az események után Rachel megérkezik ennek a valóságnak a jelenébe saját jövőjéből és tagja lesz az X-Mennek.
[szerkesztés] Más médiákban
[szerkesztés] Rajzfilm
A történetet adaptálták az 1992 és 1997 között futó animációs X-Men sorozatba. Az ezt a történetet feldolgozó két epizódot 1993. március 13-án és 20.-án vetítették először. Magyarországon az animációs sorozat ezen részei „Vissza a jövőből” címmel került bemutatásra a Jetix tévécsatornán.
A két epizód az eredeti „A jövendő múlt napjai” történetet és egy másikat vegyít egybe. Itt a jövőből, 2055-ből Püspök (Bishop) utazik vissza a múltba, hogy megváltoztassa világát. Ő csak annyi információval rendelkezik, hogy egy X-Men csapattag árulása miatt, aki meggyilkol valakit Washingtonban, következik be az Őrök rémuralma. Az árulónak Mágusban (Gambit) véli felfedezni, de végül kiderül, hogy a gyilkosságra Mystique (Rejtély) készül Mágusnak álcázva magát. A merényletet sikerül megakadályozni Kelly szenátor ellen, de mikor Püspök visszatér saját jövőjébe azt tapasztalja, hogy minden a régi maradt.
[szerkesztés] X-Men: Az ellenállás vége
Az X-Men: Az ellenállás vége című mozifilm első jelenetében, mely egy harci-szimulációt mutat be az X-Men edzőtermében, meglehetősen nagy hasonlóságot mutat a képregényben megteremtett negatív jövő képi világával. A jelenetben Farkas (Rozsomák), Ciklon (Vihar), Peter, Bobby, Kitty és Vadóc harcolnak egy lerombolt városrészben Őr robotok ellen.
[szerkesztés] Tények és érdekességek
- A történetben bemutatott alternatív valóság később a „811-es Föld” besorolást kapta. Erről a valóságsíkról érkezett még Rachel Summers is a Marvel Univerzum „fő valóságába” a 616-os Föld-re. Ez a besorolás először a „Marvel Encyclopedia: Fantastic Four”-ban szerepelt.
- Az Uncanny X-Men 141. számában Kate Pryde azt mondja, „Tény, hogy 1980-ban – éppen ma – a Gonosz Mutánsok Szövetsége meggyilkolja Robert Kelly elnökjelöltet, Charles Xavier-val és Moira MacTaggerttel együtt.” Ez nem egyezik azzal miszerint a képregény későbbi részeiben a szintén ebből az alternatív jövőből érkező Rachel Summers emlékei szerint Charles Xavier egy későbbi időpontban halt meg egy, az iskoláját ért katonai támadás során.
- A történet első része (Uncanny X-Men #141) a Marvel Comics által meghirdetett szavazás során a 25. helyen végzett a rajongók által legjobban kedvelt történetek között. Ezért ezt a számot „100 Greatest Marvels of All Time” című képregény-gyűjteményben 2001-ben ismét kiadták.
- A történetben a kitalált szereplő, Robert Kelly szenátor az 1980-as elnökválasztáson indul az Egyesült Államokban. A valóságban az elnöki címért ebben az évben Jimmy Carter, Ronald Reagan és John Anderson versenygett.
- A történetet adaptáló rajzfilmben Püspök (Bishop) utazik vissza a 2055-ből a múltba, hogy megakadályozza a merényletet. Ő a képregény szerint az 2080-ból, az 1191-es Földről érkezik az Uncanny X-Men 282. számában.
- A Hősök című televíziósorozat Teremtés című epizódjában az egyik főszereplő, Hiro Nakamura ezt a történetet veszi példának az időről alkotott elképzeléséhez. Bár a képregény számát tévesen idézi fel.
[szerkesztés] Megjelenés újranyomtatva
- Days of Future Past (TBP) ISBN 0 7851 1560 9 – Uncanny X-Men #138-143 és Annual #4
- Days of Future Past (Graphic Novel) ISBN 0 87135 582 5 – Uncanny X-Men #141-142
- Essential X-Men Vol. 2 ISBN 0 7851 0298 1 – Uncanny X-Men #120-144 (fekete-fehérben)
| X-Men | |
|---|---|
| Képregények | Újvilág X-Men • X-Men (magyarországi kiadás) • Uncanny X-Men • Astonishing X-Men |
| Történetek | „Második teremtés” • „A Főnix ereje” • „A Főnix halála” • „A jövendő múlt napjai” • „Mutáns mészárlás” • „A Fantasztikusok az X-Men ellen” • „Az X-Men az Angyalok ellen” • „A mutánsok végzete” • „Infernó” |
| Filmek | X-Men – A kívülállók • X-Men 2 • X-Men: Az ellenállás vége |
| Csapattagok | Jean Grey • Küklopsz • Rozsomák • Vadóc • Vihar • X Professzor • Viharmadár • Árnymacska • Naptűz |
Based on work by