A madarai lovas

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Világörökség

m·v·sz

A madarai lovas

A madarai lovas

Adatok

Ország

Bulgária

Típus

Kulturális helyszín

Felvétel éve:

1979

A madarai lovas kora középkori sziklarelief a Madara-fennsíkon Sumentől keletre, Bulgária északkeleti részén, Madara falu mellett.

A Madara-fennsíkon már Kr. e. 3000 évvel újkőkorszaki település állt. A későbbiekben trákok, görögök, illetve rómaiak lakták. Az első bolgár birodalom idején a fennsíkon erődítmény, a lábánál paloták és templomok épültek. A település neve ekkor Mundraga volt. Fehér Géza feltevése szerint itt volt az előbolgárok kultikus életének központja.

A sziklafalon egy vágtató lovast ábrázoló dombormű található, lába előtt egy megölt oroszlán, mellette egy kutya, felette egy sas. A kompozíció és a motívumok az iráni-perzsa művészettel rokoníthatóak. Az oroszlán a legyőzött ellenséget jelképezi, a lovas kezében levő ivócsésze pedig a fejedelmi rangot. A kopján levő lófarkas hadijelvény és a lovas hajviselete türk szokásokra utalnak.

Kanitz Félix még trák lovasistennek tartotta a reliefet. A dombormű körül töredékes görög felirat látható. Amikor Fehér Géza 1924-ben ásatásokat végzett Madarában, megvizsgálta és kiegészítette a szöveget, amelyből kiderült, hogy a dombormű Krum kánnak (804–814) az emlékműve volt, amelyet testvére és utódja, Kisin kán készíttetett. Későbbi értelmezés szerint a szöveg a 8. század elején íródott és a dombormű Tervel kánt ábrázolja.

A madarai lovastól ösvény vezet azokhoz a kőkori barlangokhoz, amelyet a 13. században remeték laktak.