Alfred P. Sloan

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Ifj. Alfred Pritchard Sloan, (1875. május 23. – 1966. február 17.) volt a General Motors elnöke és vezérigazgatója 1923 és 1956 között. “Szervezeti újításai olyan egyértelműen igazak voltak, hogy ma már elfelejtjük, hogy abban az időben újításnak számítottak…” – írja Dr.Schein, az MIT egyetemi tanára Sloannak a modern amerikai korporációk kialakításában végzett szerepéről.

Sloan 1875-ben New Havenben, Connecticutban született egy jómódú családba. 17 éves korában, 1892-ben szerezte meg villamosmérnöki diplomáját a Massachusetts Institute of Technologyn, és egy kis küszködő golyóscsapágygyárnál (Hyatt Roller Bearing) helyezkedett el New Jerseyben. Rábeszélésére apja megvette a gyárat, és csak hat hónapba tellett, míg jövedelmezőségét megfordította. 1899-ben a gyár elnöke lett. Az üzem 1916-ban a William Durant által újonnan alapított United Motors Corporation részévé vált, majd október 13-án General Motors vásárolta meg a kinnlévő részvényeket, és ezzel Sloan a GM felső vezetésébe került. 1923-ban elnök, majd 1937-ben vezérigazgató lett. 1934-ben jótékonykodási intézményt alapított Alfred P. Sloan Alapítvány néven, mely a mai napig működik.

A General Motors Sloan vezetése alatt vált híressé a különböző tevékenységek, pénzügyi statisztikák (mint a befektetés jövedelme stb.) alapján való irányításával. Úgy lehet mondani, hogy Henry Ford fedezte fel a futószalagos tömegtermelést, Sloan pedig a pénzcsináló corporate automatát. Sloan vezetésének első két évtizedében fordult meg a 18%-60% GM-Ford piacrészesedés, mert míg Ford biztos volt abban, hogy ki tudja fejleszteni az egyetlen legjobb autót az amerikaiak számára, addig Sloan mindenáron azt akarta adni a vásárlóknak, amit kívántak. Egy irodának és lakosztálynak berendezett pullmann kocsiban járta az országot a piacgazdálkodási osztály vezetőivel, hogy minden egyes eladóval személyesen beszélhessen a vásárlók igényeinek alakulásáról. Végsősoron Sloan érdeme, hogy a GM három dologban vált nagyon hatékonnyá:

1. A GM bürokratizálta az újító funkciót. Ez az jelenti, hogy az általa kialakított vállalati kultúrában a rizikóvállalás életben bírt maradni divízió szinten is (ez nem elhanyagolható érdem, mint ahogy ennek hiánya vezetett a GM jelenlegi problémáihoz).
2. A GM Sloan vezetése alatt alakította ki azt a szigorú pénzügyi- és statisztikai módszereket, melyek a GM oriási birodalmát jövedelmezőleg tudta irányítani. Azt szokta mondogatni, hogy “General Motors pénzcsinálással foglalkozik és csak mellékesen gyárt autókat”
3. A GM a Egyesült Államok legnagyobb hirdetője lett, és csinosított autóit “minden pénztárcának és minden célra” nevű marketingjával szórta szét a piacon nagy nyereséggel.

Az ő nevéhez fűződik a nyilvános közlekedés felszámolása. Egy alvállalaton keresztül a General Motors felvásárolta a városi villamos-vállalatokat és az érvényben lévő rendelkezések megváltoztatásának elkerülése céljából a villamos kocsikat elégették, és a síneket felszedték, s a járatokat GM-buszokkal helyettesítették. A kevésbé nyereséges vonalakon a jártasűrűséget odáig csökkentették, hogy végül is az utasok rákényszerültek saját független közlekedésük biztosítására és autókat vásároltak – a GM-től.

Ezek és hasonló intézkedésekkel járult Sloan a világ legnagyobb és legnyereségesebb vállalatának létrehozásához. Az 1964-ben kiadott “Éveim a General Motorsnál” című könyvéről Bill Gates úgy nyilatkozott, “ha csak egy könyvet akarsz elolvasni akkor ezt kell válsztanod a vállalatod sikeres vezetéséhez”. Az nem Sloan hibájának tudható be, hogy a GM ezekben az időkben régi fényét elveszítve, a harmadik helyre csúszott és komoly szervezeti és munkaerő problémákkal küzd, bár életereje még mostsincs megkérdőjelezve.

Sloan 1956. április 2-án ment nyugdíjba és 1966-ban halt meg.

Interjú
A General Motors története
Alfred Sloan Vállalati elképzeléseiről
Alfred Sloannak igaza volt
Alfred Sloan múzeum
Alfred P. Sloan Alapítvány
Massachusetts Institute of Technology
Dr. Schein