Aniosz

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Aniosz, görög mitológiai alak, déloszi király, Apollón és Rhoió fia. Apjától jóstehetséget örökölt, s az ő szentélyének papja lett. Felesége, Dorippé három leányt szült neki, akiknek Dionüszosz kegyéből különös képességük volt: amit Elasz érintett, olajjá, amit Szpermó, az gabonává, amit Oinó, az borrá vált. Amikor a Trójába induló görög sereg kikötött Déloszon, Aniosz bőségesen ellátta élelemmel őket, éás megjósolta, hogy a háború tíz évig fog tartani. Agamemnón meg akarta szerezni a három csodás képességgel bíró leányt, de mivel apjuk nem akarta nekiadni, erővel a hajójára vitette őket. A lányok megszöktek, s bátyjuknál, Andrónnál kerestek menedéket Androsz szigetén. Agamemnón háborúval fenyegetőzött, mire a leányok megadták magukat, de mikor bilincsbe akarták verni őket, galambbá válva elrepültek. Andrón Aineiaszt is vendégül látta szigetén, erről Vergilius „Aeneis"-ében olvashatunk, a leányok történetét Ovidius dolgozta fel az „Átváltozások"-ban.

[szerkesztés] Források

• Pecz Vilmos: Ókori lexikon, I–IV. kötet. Budapest, Franklin Társulat, 1904.