Antiphón (szónok)
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Antophón (Rhamnusz (Attika), Kr. e. 480 körül – Athén, Kr. e. 411) görög szónok.
Gorgiasz tanítványaként kezdett foglalkozni a szónoklás elméletével és gyakorlatával. Kr. e. 420 körül már elismert szaktekintély volt, részint mint ügyvéd, részint mint irodalomtudós. 411-ben részt vett az oligarchikus puccsban, ezért halálra ítélték. Thuküdidész – aki állítólag tanítványa volt –, a kor egyik legképzettebb emberének tartotta. Platón az ékesszólás jeles oktatói közé sorolja.
A hellenizmus korában még 63 beszédet tulajdonítottak neki, de ezek közül 24 hitelességét már a Kr. e. 1. században élt kalaktéi Caecilius is kétségbe vonta. A ránk maradt, neki tulajdonított beszédek közül mindössze három, egyaránt gyilkossági perekre vonatkozó beszéde látszik hitelesnek. Egyes vélemények szerint azonos Antiphón filozófussal.
[szerkesztés] Források
- Pecz: Ókori lexikon
)
Based on work by