Athamasz
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Athamasz, görög mitológiai alak, orkhomenoszi király, Aiolosz és Enareté fia. Az istenek parancsára feleségül vette a Zeusz alkotta felhőistennőt, Nephelét, és az Phrixoszt és Hellét szülte neki. Később szerelmes lett Inóba, Kadmosz leányába, elűzte Nephelét és feleségül vette. Inó ármánykodásai miatt már azon volt, hogy feláldozza fiát, Phrixoszt az isteneknek, de Nephelé egy aranyszőrű kos hátán mindkét gyermekét megmenekítette előle. Később Athamasz a Héra által rábocsátott téboly hatása alatt Inótól született fiai életére tört, egyiket, Learkhoszt szarvasnak nézte s lenyilazta, s már a másikat, Melikertészt is célba vette, mire anyja felkapta a gyermeket, s egy parti szirtről a mélybe vetette magát vele. Athamaszt ezután népe elűzte, s ő hosszas bolyongásra indult. Egy jósda azt a tanácsot adta neki, hogy ott telepedjen le, ahol vadak látják vendégül. Thesszáliában egy helyütt farkasokat riasztott el egy megölt bárány mellől, s megette a maradékot. Ekkor eszébe jutott a jóslat, a helyen várost alapított, és harmadszor is megnősült, de ez a házassága is balul végződött (lásd: Themisztó). A történetet Ovidius „Átváltozások" című munkája is feldolgozza, szerinte Héra azért űzi tébolyba Athamaszt a reá uszított erinnüsz, Tisziphoné útján, hogy rajta keresztül Inón álljon bosszút, aki Zeusz gyermekét, Dionüszoszt dajkaságba fogadta.
[szerkesztés] Források
- Pecz Vilmos: Ókori lexikon, I–IV. kötet. Budapest, Franklin Társulat, 1904.
Based on work by