Atyina
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Atyina (horvátul Voćin) faluközösség központja a mai Horvátországban Verőce-Drávamente megyében.
[szerkesztés] Fekvése
Szlatinától 21 km-re délnyugatra, Verőcétől 35 km-re délkeletre a Papuk-hegység lábánál fekszik. A faluközösséghez tartozó falvak: Voćin, Bokane, Ćeralije, Novo Kusonje, Donje Kusonje, Gornje Kusonje, Dobrić, Đuričić, Gornji Meljani, Hum, Hum Varoš, Kometnik-Jorgići, Kometnik-Zubići, Kuzma, Lisičine, Macute, Mačkovac, Popavac, Rijenci, Sekulinci és Smude.
[szerkesztés] Története
A települést a 12. században Othyna néven említik először. A település nevezetessége a határában a Papuk-hegységben álló Atyina várának romja. A vár 1311-ben már állott, valószínűleg a török harcokban pusztult el. Ferences és klarissza kolostora a 15. században épült. Szűz Mária tiszteletére szentelt plébániatemploma 1494-ben épült. Az ígéretes fejlődést a török hódítás törte derékba, mely során a templom és kolostorok elpusztultak. A templomot a 18. században építették újjá, és amióta a lourdes-i szűzanya szobra ide került nevezetes zarándokhely lett.
1775-ben a település Erdődy-birtok lett, később a Jankovicsok birtoka, majd a 19. század végén a Guttmanoké. A 19. században jelentős gazdasági fellendülés következett be, üveggyár és vasút épült, mely Atyinát a közeli Cačincivel kötötte össze. A központban tüdőbetegek részére szanatóriumot építettek. A trianoni békeszerződésig Verőce vármegye Szlatinai járásához tartozott.
A II. világháborúban a templomot ismét lerombolták és csak 1973-ban épült újjá a burgenlandi horvátok segítségével. 1991. december 14-én a szerbek a templomot és a házak többségét teljesen lerombolták és 45 lakost öltek meg. Ekkor a környékbeli települések is hasonló sorsra jutottak. Ma főként a faipar a mezőgazdasági termelés és szarvasmarha tenyésztés ad az ittenieknek megélhetést. A faluközösségnek 4200, a falunak magának 1600 horvát lakosa van.
[szerkesztés] Látnivalók
- Atyina várának tekintélyes romjai a Papuk-hegységben.
- A lisičinei arborétum Európa egyik legnagyobb arborétuma.
Based on work by