Balla Zsófia
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Balla Zsófia (Kolozsvár, 1949. január 15. –) erdélyi magyar költő.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Élete
Szülővárosában a Zenelíceumban érettségizett, majd a helybeli zeneakadémia tanári szakán végzett. 1972 és 1985 között a kolozsvári rádió magyar nyelvű adásánál dolgozott zenei szerkesztőként. 1994-ig különböző romániai magyar lapoknál dolgozott (Előre, Családi Tükör, A hét). 1993 óta Budapesten él.
[szerkesztés] Művei
- A dolgok emlékezete, Irodalmi és Művészeti Kiadó, Bukarest, 1968
- Apokrif ének, Kriterion, Bukarest, 1971
- Vízláng versek, Kriterion, Bukarest, 1975
- Második személy, Kriterion, Bukarest, 1980
- Kolozsvári táncok, Kriterion, Bukarest, 1983
- Hóka fóka fióka (gyerekversek), Kriterion, Bukarest, 1985
- A páncél nyomai, Kriterion, Bukarest, 1991
- Egy pohár fű, Jelenkor, Pécs 1993
- Ahogyan élsz [1], Jelenkor, Pécs, 1995
- Triangulum, avagy száz ördög közt három szentek (verses bábjáték), Seneca, Budapest, 1997
- A harmadik történet [2], Jelenkor, Pécs, 2002, ISBN 9636763097
[szerkesztés] Díjak, kitüntetések
- 1980 – A Kolozsvári Írói Egyesület Díja
- 1983 és 1991 – A Román Írószövetség Díja
- 1992 – Az Első Romániai Könyvszalon Költészeti Díja
- 1992 – A Magyar Napló Díja
- 1992 – Déry Tibor-jutalom
- 1995 – A Soros Alapítvány életműdíja
- 1994 – A Hét nívódíja
- 1996 – József Attila-díj
- 2001 – Magyar Irodalmi Díj
[szerkesztés] Forrás
- Kortárs Irodalmi Adattár [3]
Based on work by