Betahistin
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
 |
Ez a szócikk vagy szakasz nem idézi a forrásokat, amelyek alapján készült. Az ezen a lapon látható jelölés 2007 februárjából származik. |
| Betahistin | |
|
|
|
| N-methyl-2-pyridin-2-yl-ethanamine dihydrochloride | |
| CAS szám 5638-76-6 |
ATC kód N07CA01 |
| INN | Betahistine hydrochloride |
| Kémiai képlet | C8H14Cl2N2 |
| Moláris tömeg | 209 116 g/mol |
A betahistin hatásmechanizmusa még nem teljes mértékben tisztázott. Farmakológiai állatkísérletek kimutatták, hogy javítja a belső fülben a stria vascularis keringését, valószínűleg a belső fül mikrocirkulációjában részt vevő praecapillaris sphincterek ellazítása révén. Farmakológiai vizsgálatok szerint a betahisztin enyhe H1-receptor-agonista és jelentős H3-receptor-antagonista tulajdonságokkal rendelkezik a központi idegrendszer és a vegetatív idegrendszer területén. A betahisztin adagfüggően gátolja a neuronok spike-generáló aktivitását a lateralis és medialis vestibularis magvakban. Nem tisztázott ugyanakkor, hogy ennek mi a szerepe a betahisztinnek a Méniere-syndromára, illetve a vestibularis vertigóra gyakorolt hatásában.
Based on work by