Bihari Tájvédelmi Körzet

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A terület 1998-ban került védelem alá. A Berettyó-Körös vidékén, 33 Hajdú-Bihar megyei község közigazgatási területén fekszik.

[szerkesztés] Területei

Nagy és Kis Sárrét

Sárrétnek nevezték azt a mocsárvilágot, amely a lecsapolási munkák előtt a területet elborította. Ma már csak a Hamvas- és Sárrét-csatorna egyes szakaszai emlékeztetnek a hajdani viszonyokra. Az időszakos vízállások és halastavak adnak otthont a vonuló és fészkelő madarak tömegeinek. Megfigyelhető a bíbic, a nyári lúd, a függőcinege, a ragadozó madarak közül a halászsas, a rétisas. Az erdőkben védett orchideákkal találkozhatunk, a békakonttyal és a kardos madársisakkal. Itt él a ritka keleti ibolya is.

Berettyó-Kálló köze

A pocsaji morotvában értékes állat és növényvilág él. A közelben találták meg a magyar látonyáta élőhelyét. A gyengén szikesedő mocsárréteken az elegáns kosbor és a korcs nőszirom él. Itt költ a haris. A löszpusztákon jellemző növénye a kunkorgó árvalányhaj és az agárkosbor.

Érmellék

Jellegzetes hordalékkúp síkság, amelyen békászó sas vadászik és hamvas rétihéja költ.

Bihari-sík

A nyílt vízfelületeken megfigyelhető a kis vöcsök, a nádasban nádirigó és a cserregő nádiposzáta. A hencidai Miklós-erdőben él a sziki kocsord, az erdélyi útifű. A bihari puszták legjelentősebb természeti értéke a túzok.