Camera obscura
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A camera obscura – (latinul sötét kamra) lyukkamera. A reneszánsz korában sokakat foglalkoztatott ez a bárki által elkészíthető, egyszerű optikai eszköz. Ha teljesen elsötétítünk mondjuk egy szobát, de fúrunk rá egy pici lyukat, a lyukon a szemközti falra vetítődik a külvilág fordított, színes képe. Ez a világ legegyszerűbb fényképezőgépe, ugyanis ha egy dobozzal csináljuk meg ugyanezt: jól leszigeteljük, befeketítjük, hogy ne hatolhasson be a fény – és pl. egy tűvel lyukat ütünk az egyik oldalán, a szemközti oldalára meg belülről egy fényérzékeny papírt helyezünk el, akkor ráexponálódik a külvilág képe. (A fotópapír tulajdonságából adódóan negatív kép fog látszani az előhívás után.)
- Rendkívül nagy mélységélességű kép
- A kép színes, fordítottállású, oldalhelytelen
- A kép mérete nem korlátozott ( lefelé csak a fizikailag előállítható legkisebb lyukátmérő és a lyuk peremén fellépő fényelhajlás szab határt )
így pl. szoba vagy terem méretű is lehet ( a Képzőművészeti Főiskolának a bejárati ajtaján lévő nyílás segítségével vetítettek képet a külvilágról a szemközti falra, vagy pl. egy Barkas kisbuszt alakítottak át Camera Obscurává, ahol utána a papírra vetített képet helyben elő is hívták. )
A fényképezés előtti időkben a camera obscurát, mint rajzolási segédeszközt és mint fizikai, csillagászati eszközt tartották számon.
Magyarországon Egerben a bazilikával szembeni főiskola tetején működik ilyen, mellyel kivetítve gyönyörködhetünk a városban.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
(magyar nyelvű)
Based on work by