Csányi Dániel
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Csányi Dániel (Nagybánya, 1820. január 20. – Debrecen, 1867. január 20.) debreceni református főiskolai tanár
[szerkesztés] Élete
Csányi József református lelkész fia volt. Középiskoláit a máramarosszigeti algymnasiumban és a debreceni főiskolában, a jogot Kassán végezte, mire a bécsi polytechnikumra ment, hol különösen a vizépítészetet tanulta. 1843-ban a pozsonyi országgyűlésen egy időre Széchenyi István gróf titkára volt; később mint Tisza-szabályozási mérnök nyert alkalmazást. 1848-ban a Székelyföldre ment egy ottan álíltandó huszárezred szervezésére. 1849 februárjában Debrecenben találkozott Klapka Györggyel, ki őt magával vitte Komáromba, hol a védművek munkálatainak vezetését bízta reá. A kapituláció után Debrecenbe ment, hol egy évig gazdálkodással foglalkozott. 1850 végén a debreceni főiskola physikai tanszékére hivták meg. 1851. december 19. szabadságharci működésére vonatkozó feladás következtében elfogták és másfélévi vallató fogság után 12 évi fogságra itélték és csaknem hat évig volt fogva, míg 1857. május 14. kiszabadult. Előbb a debreczeni István-gőzmalomnál, majd a kereskedelmi kamaránál nyert alkalmazást. Az 1861. országgyűlésre képviselőnek választották. A feloszlatás után újra elfoglalta a debreceni kollégiumban a számára újonnan állított felsőbb mértani s csillagászati tanszéket. A Magyar Tudományos Akadémia]] 1863. január 13. választotta levelező tagjai sorába. 1867. január 22. Révész Imre tartott fölötte halotti prédikációt.
[szerkesztés] Munkái
A számtan elemei közönséges számokban. I. rész. A négy első számvetési munkálatok egész- és törtszámokban. Debreczen, 1859. (Azóta többször utánnyomatott év nélkül.)
Kiadta Kerekes Ferenc Felsőbb mértanát 1852-ben. Fogságában a mathematikai rendszer kidolgozásán működött és itt készített munkái: Differentialis számvetés és Felsőbb analysis kéziratban vannak, valamint a Tájékozás a mértan rendszere felett (1863.)
Politikai cikket irt a Márczius Tizenötödikébe (1848. 77. sz.), gazdasági s mathematikai dolgozatokat pedig a Társalkodóba (1841), M. Gazdába (1842), Gazd. Lapokba (1857. 39. 40. sz. névtelenűl és 1858. 25–31. sz.), M. Sajtóba (1862).
Akadémiai székfoglaló értekezése: Rövid tájékozás a mértan rednszere felett. (Akad. Ért. Math. és Term. oszt. V. 1865. 2.)