Csergheő Ferenc
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Csergheő Ferenc (nemestacskándi) (Pozsony, 1775. november 25. – 1855. július 26.) császári és királyi tanácsos, a dunántúli királyi tábla ülnöke
[szerkesztés] Élete
Csergheő Mihály királyi testőr, később helytartótanácsos és illovai Lászlóffy Klára fia volt. Jogi tanulmányait a pozsonyi akadémián végezte el 1795. augusztus 20., azután ügyvédkedett és 1796-ban a királyi tábla jegyzője lett Pesten; később Károly Ambrus bíboroshoz ment titkárnak; ennek halálával 1810. április 27. mint jegyzőt a kőszegi kerületi táblához nevezték ki; később ugyanott ülnök és 1833. május 2. királyi tanácsos lett; több ízben kormánybiztosi minőségben is működött. Beszélt magyarul, németül, latinul, olaszul, francziául, spanyolul, görögül és öt nyelven irt. Több külföldi tudós társaság tagja volt.
[szerkesztés] Munkái
1. Von den Ursachen pflichtwidriger Handlungen und den Mitteln dagegen. Pest, 1806. (Egy szakasza Őrhegyi által fordítva megjelent a Tud. Gyűjt.-ben 1839. X. és több mutatvány belőle a Tásalkodóban 1845. 26–29. sz. Szelestey László által fordítva.)
2. Historia tabulae judiciariae districtualis Trans-Danubianae ab instaurationis tempore seu anno 1724. usque ann. 1824. Sopronii, 1824.
3. Aufsätze philosophischen, historischen und politischen Inhalts, zur Beförderung des öffentlichen und Privatwohles, Güns, 1846. (Szerző összegyűjtött munkáinak programmja, összes megjelent és kéziratban maradt cikkeinek repertóriumával.)
Kéziratban: Collectio genealogica, Tabulae genealogicae nobilium regni Hungariae familiarum, A nyelvről és szüksége határairól (Kőszeg, 1830.), 1793-tól magyar, latin, német, franczia s olasz nyelven irt verseivel és czikkeivel együtt az Országos Széchényi Könyvtárban.
Az 1807. országgyűlés irományaihoz s naplójához a betűrendes Indexet is ő készítette. Könyvtárát fia a kőszegi gymnasiumnak ajándékozta.
Számos nevelési, helyrajzi s egyéb tárgyú értekezése a következő lapokban jelentek meg: a pozsonyi Unterhaltungsblatt (1812–16. 1818. 1820. 1825–26. 1834.) és Aehrenlese (1827–33), Wanderer (1816–18. 1820–21. 1823.), Tudom. Gyűjtemény (1825–26. VI. 1827. VI. 1839. X. 1841. VII. VIII.), Sas (VIII. 1831.), Spiegel (1831.), Pannonia (1839. 1843.), Századunk (1841. 87. sz.), Pressburger Zeitung (1843.), Hirnök (1844. 2. sz.), Társalkodó (1845.), Zuschauer (1845.), Jugendblätter (1845.)