Csernobili atomerőmű
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A Csernobili atomerőmű (teljes nevén: Csernobili Vlagyimir Iljics Lenin Atomerőmű, oroszul: Чернобыльская Атомная электростанция имени Владимир Ильич Ленина, rövidítve: ЧАЭС) az egykori Szovjetunió, ma Ukrajna területén található nem messze a fehérorosz határtól.
Eredetileg Kijevtől mindössze 30 km-re tervezték felépíteni, ám hogy mégse legyen túl közel a fővároshoz, attól 110 km-re északra került át a helye. Ha nincs az erőmű, nem épül fel Pripjaty városa sem, ahol az erőművi dolgozók és családjaik laktak, egészen 1986. április 27-ig.
Az erőmű alapjához szükséges legelső köbméter betont 1972. augusztus 15-én öntötték a helyére, ezzel meg is kezdődtek az építési munkálatok.
1986. április 26-a után vált világszerte hírhedtté az erőmű, mikoris a négyes számú reaktora emberi mulasztás miatt felrobbant. Ekkor az erőmű négy, egyenként 1 GW villamos teljesítményt leadó erőművi blokkból állt, erőművi blokkonként egy-egy 3,2 GW hőteljesítményű RBMK-1000 típusú reaktorral rendelkezett; valamint két újabb blokk (az 5. és 6.) állt építés alatt, amit a Csernobili atomkatasztrófa után sohasem fejeztek be. A felrobbant négyes reaktor épületének romjai köré 1986 májusa és novembere között acél- és betonszarkofágot építettek.
Az erőművet 2000-ben zárták be végleg.
Based on work by