Csesztve

Időszámításunk előtt 3500 táján ezen a környéken már megtelepedett az ember. Megtalálták itt az újkőkori lengyeli és a késő bronzkori pilinyi kultúra emlékeit, illetve honfoglalás kori leletek is előkerültek. A falu 1423-ban a Hont vármegyei Salgón birtokos Salgai Miklós birtoka volt; a török időkben, 1562-63-ban pedig Abdesszaid Ali hűbérbirtoka.

A török hódoltság alatt a falu elpusztult, ezért a török kiűzése után szlovákokat is telepítettek ide. Az idő tájt a katolikus templomot az evangélikusok és a katolikusok közösen használták. Az 1700-as évek közepe táján az evangélikusok a mai Fő utca és a Kossuth út sarkán saját Isten házát építettek maguknak. A község közelében lévő Galibapuszta a középkorban Helembafalva néven önálló település volt.

A községbe vezető bekötőút mellett található a Csesztvéhez tartozó Bakópuszta, ami 1720-ban még önálló falu volt.

[szerkesztés] Kultúra

Csesztve hagyományos rendezvénye a Madách Imre tiszteletére október elején megrendezett emléknap. Ennek keretében előadásokon adják közre a költő munkásságának kutatásában elért legfrissebb eredményeket.

[szerkesztés] Híres emberek

Az egyik dombon épített kúriát Madách Imre író és itt gazdálkodott 1845-től 1853 végéig. 1852 augusztusában innen hurcolták el a pozsonyi és pesti börtönbe, mert alsósztregovai erdészházában rejtegette Kossuth Lajos egykori titkárát, Rákóczy Jánost. A börtönből 1853. május 7-én szabadult, s azonnal visszatért ide. Madách 1862 augusztusában itt fogadta Arany Jánost, majd Alsósztregován látta vendégül.

[szerkesztés] Nevezetességei

Madách Imre Emlékmúzeum
Kastélypark, a 30 m lombkorona-átmérőjű krími hársfával, valamint Madách fejszobrával. Az úri lak körüli park természetvédelmi terület, amelynek dísze a több száz éves krími hársfa.
Római katolikus templom