Czambert János
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Czambert János (19. század) teológiai doktor
[szerkesztés] Élete
A pozsonyi Szentháromság egyházának administratora (1836–1843.), a veronai császári és királyi földműves, kereskedő és művészetek akadémiájának tagja; előbb a gróf Frimont családnál nevelő volt.
[szerkesztés] Munkái
1. Positiones ex jure naturali publico universali et gentium, jure item ecclesiastico tam publico, quam privato. Pestini, 1824.
2. Egyházi beszéd az Orsolya szerzeti tisztelendő szűzek fejedelem asszonyának Anna Mária Constancziának félszázadi örömünnepén, sz. András hava 22. 1835. N.-Várad.
3. Sz. kir. Debreczen városában létező kat. lelkészi szentegyház felkenettetése s felszenteltetésének első százados örömünnepét szónokolta... Debreczen, 1836.
4. A figyelmeztetett selyemtenyésztő. Buda, 1836. (A Kisfaludy-társaságnak 225 példányt ajánlott fel.)
5. A hitgyakorlat honunk boldogulásának alapja. Bécs, 1837. (Szent-István-napi beszéd.) Kéziratban: Dissertatio de duello (juridica inauguralis.) Pestini, 1824. és Szintelen gyullámindító. N.-Várad, 1833. (Nemz. múzeum kézirattárában.)
Kőnyomatú arcképe német magyarázó szöveggel megvan a hg. Eszterházy-féle metszet-gyűjteményben Budapesten.
Értekezése: Örök villanyindító s egy math. cikke a Tudom. Tárban (1834–35.) jelentek meg.
