Dahomey

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Dahomey egykori királyság Nyugat-Afrikában, a mai Benin területén. A 17. században alapították és a 19. század végéig állt fenn, amikor francia csapatok foglalták el, és Franciaország gyarmataihoz, Francia Nyugat-Afrikához csatolták.

[szerkesztés] Története

Dahomeyt az aja nép alapította (1625), akik a part menti Allada Királyságból északra vándoroltak és a már itt élő fon nép között telepedtek le. 1650 körülre az aják uralmuk alá hajtották a fonokat, és Wegbaja nevű főnökük a két nép által lakott terület királyává kiáltotta ki magát; fővárosává pedig Agbomét tette. Wegbaja és utódai erősen központosított államot építettek ki, mely a király és ősei kultikus tiszteletén alapult: az nekik bemutatott áldozatok között emberáldozatok is voltak. Minden föld az uralkodó tulajdona volt, akinek minden terményből részt kellett adni. Wegbaja és utódai fő bevételi forrása azonban a rabszolgakereskedelem volt. Amikor Dahomey királyai terjeszkedni kezdtek már az európaiaktól kapott fegyverekkel indultak szomszédaik ellen.

Agadja király alatt (uralkodott 1708-1732) elfoglalták Alladát, az uralkodócsalád szülőföldjét, így már közvetlen kapcsolatba kerültek a partvidék európai rabszolgakereskedőivel (főként portugálokkal és hollandokkal). Agadja és serege azonban nem boldogult a szomszédos Ojo Királysággal, amely fő konkurense volt a rabszolgakereskedelemben; végül 1730-ban Dahomey Ojo hűbérese lett, bár függetlensége megmaradt.

A másik államnak alárendelt Dahomey tovább terjeszkedett és fejlődött részben a rabszolgák, később pedig a pálmaolaj eladásának köszönhetően. A bevételek mind a királyt illették, aki, lévén az összes föld birtokosa, mindenre monopoljoggal rendelkezett.

Dahomeyt végül 1892-1894-ben elfoglalta és gyarmataihoz csatolta Franciaország. A francia seregben jórészt afrikaiak (leginkább jorubák) harcoltak, akik a dahomeyi királyok uralma ellen keltek fel.

1960. augusztus 1-jén kiáltották ki a Dahomey Köztársaságot. 1972-ben Mathieu Kerekou őrnagy katonai puccsot hajtott végre, majd 1974-ben egypárti állam jött létre a Benini Népi Forradalmi Párt hegemóniájával. Az ország nevét ekkor változtatták Beninre.