Darvas Ferenc

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Darvas Ferenc (Nagyrét, 1740. március 1. – Buda, 1810. április 3.) magyar királyi udvari helytartósági tanácsos és Pest megye országgyűlési követe, költő

[szerkesztés] Élete

Darvas Ferenc, nógrádi alispán és Szirmay Zsuzsa fia volt. Előbb 1773–1783-ig Nógrád megyének első alispánja volt, 1784-ben helytartó tanácsos lett. A Martinovics Ignác-féle összeesküvés alkalmával bűnrészességgel vádoltatott, de e vád alól csakhamar fölmentetett, sőt több kitüntetésben is részesült: arany sarkantyús vitéz lett és a szent István rendet kapta. Az 1790. (június 11. – június 12.) országos ülésen a magyar nyelv behozatalát lelkesen pártolta és magyarl szólott az országgyűlésen. A magyar szinészetnek is lelkes pártolója volt: Wesselényi Miklós reá bizta társaságát 1807-ben.

[szerkesztés] Munkái

1. Magyar világ, az az: a mostani török háborúkban vitézlő nagy lelkű magyaroknak nevezet-szerént való örök dicső emlékezetek, a mely a haza-tért koronánknak historiájával egybefoglaltatott 21-dik halak jelében 1790-ben Pest. (Névtelenül.)

2. A jó magyarhoz. Pest, 1790. (Az alkotmány helyreállítása felett érzett örömét kifejező vers.)

3. Egy jó hazafiútól származott intés. H. n., 1790. (Megjelent előbb a Magyar Kurirban 1790. 342. l., Hadi és más nevezetes Törtenetekben II. 377. és az Orpheusban (II. 3.). Második kiadása ily czímmel jelent meg: Egy igaz hazafi intése hazafi társaihoz a jó reménység tengerbe benyuló hegyéről böjtelő havának 21. napján 1790. eszt. H. n.)

4. Post nubila Phoebus. Pest, Buda, Kassa, 1790. (Névtelenül)

5. Felséges királyi herczeg leopold Sándor, hazánk nádor ispánya halálát kesergő versek. Buda, 1795.

6. Felséges cs. kir. herczegné Alexandra Pawlowna s szülöttye halálokról való gyászos gondolatja D. F.-nek Budán Szt-György havának 16. napján 1801. eszt. U. ott.

Kézirati munkáját Rhytmi valedictori címmel, Szirmai Miklós emlékére irta.