New Immissions/Updates:
boundless - educate - edutalab - empatico - es-ebooks - es16 - fr16 - fsfiles - hesperian - solidaria - wikipediaforschools
- wikipediaforschoolses - wikipediaforschoolsfr - wikipediaforschoolspt - worldmap -

See also: Liber Liber - Libro Parlato - Liber Musica  - Manuzio -  Liber Liber ISO Files - Alphabetical Order - Multivolume ZIP Complete Archive - PDF Files - OGG Music Files -

PROJECT GUTENBERG HTML: Volume I - Volume II - Volume III - Volume IV - Volume V - Volume VI - Volume VII - Volume VIII - Volume IX

Ascolta ""Volevo solo fare un audiolibro"" su Spreaker.
CLASSICISTRANIERI HOME PAGE - YOUTUBE CHANNEL
Privacy Policy Cookie Policy Terms and Conditions
Vita:Dualizmus (filozófia) - Wikipédia

Vita:Dualizmus (filozófia)

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

[szerkesztés] A dualizmus mint tág filozófiai fogalom

Az en:Dualism is utal rá, hogy a dualizmus a filozófián belül sem vonatkozik egyértelmű egy adott elméletre. Dualista például többek közt a taoizmus is. Ezt figyelembe vehetnénk a cikkben, nem? A laikusn 2006. december 27., 13:00 (CET)

Egyetértek, a mostani formájában a szócikk hiányos. Az EnWikiben külön lapon van egyébként az itt tárgyalt test-lélek dualizmus: en:Dualism (philosophy of mind) -- nyenyec  2006. december 27., 19:55 (CET)

[szerkesztés] Dualizmus definíciója

Ezt a cikk elejéről másoltam: A dualizmus a filozófiában azon nézetet jelenti, mely szerint az elme és az anyag két, egymástól gyökeresen eltérő, egymásból nem levezethető kategória. Ez nem így van: a dualizmus a test és lélek egyaránt létezőnek való felfogása, azaz a dualista azt mondja : az élőlény, test és elme együtteséből épül fel (ellentétben a monizmussal, ahol azt állítják vagy csak a szellem vagy csak az anyag létezik ). Továbbá nem gyökeresen eltérő kategória (kategória?!), lásd Leibniz, ő a lelket is materiális dolognak gondolta, valamilyen monásznak. De az antik korban is van példa lásd görög atomizmus. A lényeg: a dualizmus az embert két szubsztancia együteseként képzeli el: mint egy lelki szubsztancia (ami egyesek szerint anyagi mások szerint szellemi természetű) és egy testi szubsztancia kapcsolata. Tehát nem arról van szó, hogy az elme és az anyag eltérő, hanem, hogy mind a kettő létező. A cikkben szereplő definició egy a régi rendszerből származó lexikon enyhe átfogalmazása. --Immanuel 2006. december 27., 19:34 (CET)

Melyik lexikonra és melyik rendszerre gondolsz? Remélem nem játszuk el ugyanazt, amit a Vita:Tudományfilozófia oldalon... :)
Dualism, in philosophy, the theory that the universe is explicable only as a whole composed of two distinct and mutually irreducible elements. Encarta
in philosophy, any theory that mind and body are distinct kinds of substances or natures. Britannica -- nyenyec  2006. december 27., 19:55 (CET)

Egy 1972-es (Kossuth Könyvkiadó)lexikonban:" ~ az a felfogás, amely a létet két ellentétes és egymásból nem levezethető principiummal, a szellemivel és az anyagival magyarázza". Azt hittem onnan vetted, legalábbis hasonló. Szóval hiányos a meghatározás, az elme nem azonos a szellemmel. De nézd Leibnizet ő is dualista és mégis csak az anyagi létezőt fogadja el létezőnek. Én nem játszom semmit, meg se szólalok többet, bocsánat, hogy egyáltalán megmertem szólalni.--Immanuel 2006. december 27., 20:08 (CET)

Nincs miért bocsánatot kérned, hoztál forrást, pontosan így kell csinálni!
Azt hiszem, hogy már értem a problémát egyébként. Az EnWiki szócikke, 3 féle dualizmust említ: subtantial, property, predicate. Nem tudom ezek magyar megfelelőit, mindenesetre a mostani kezdőmondat a Descartes féle dualizmust írja le csak megfelelően.
Tehát nemcsak a dualizmus tágabb érelmezésével tartozunk az olvasóknak, hanem az ismeretelméleti dualizmus változatainak ismeretésével is. :) -- nyenyec  2006. december 27., 21:59 (CET)

Pontosan ezt mondtam, nem a meghatározással van baj, hanem a fedésí körével, sokkal több mindent átfog a dualizmus fogalma, mint ahogy fennebb te is írod. Ha már Chery is itt van: a taoizmusban a dualizmus a jó és rossz egyensúlyát jelenti stb.--Immanuel 2006. december 27., 23:48 (CET)

Úgy látszik, hogy akkor végül is egyetértünk, elkezdek egy tennivaló listát összeírni. -- nyenyec  2006. december 28., 17:14 (CET)

[szerkesztés] Tennivalók, hiányzó dolgok

Elkezdtem a listát írni a lap tetején, szívesen veszek segítséget. -- nyenyec  2006. december 28., 17:36 (CET)


A táblázattal kapcsolatban: van eleme- és nem elmefilozófia, az elmefilozófián belül újabb két nagy csoport különböztethető meg( a csoportokon belül jöhetnek még javaslatok):

  • Elmefilozófia

1.Klasszikus dualizmus (vagy kartézianizmus) (azt mondja ki, hogy két különböző szubsztancia létezik), paralelizmus, ...

2. Azok a dulista nézetek (redukciónizmus, fizikalizmus és tulajdonság-dualizmus, ..., amelyek szerint csak a materiális szubsztancia létezik, azonban a fizikai entitások rendelkeznek lelki jellegű tulajdonságokkal is.

  • Nem elmefilozófia:
  1. Taoizmus: Jing - Jang
  2. Újkori konfucionalizmus: univerzális formaelv - anyagi formaelv
  3. Zarathustra Szent szellem - Gonosz szellem
  4. ...

--Immanuel 2006. december 28., 19:51 (CET)

Szerintem bátran írd bele ezeket is fent a tennivalók közé. A szerkeszt gomb most már remélhetőleg látszik. -- nyenyec  2006. december 28., 20:04 (CET)

Static Wikipedia (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu -

Static Wikipedia 2007 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu -

Static Wikipedia 2006 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu

Static Wikipedia February 2008 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu