Vita:Eötvös Károly

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

[szerkesztés] Kép?

Tud valaki jogtiszta képet Eötvös Károlyról? Pendragon 2006. január 9., 20:03 (CET)

[szerkesztés] Irodalmi pályája.

A nagy per (1904) Valakiket zavar az igazság? Nem csodálom... 81.182.102.111 2007. január 3., 14:06 (CET)

Remekműnek nevezni "A nagy per" című könyvet a benne található fentűnő csúsztatások, valótlanságok és az igaztalan alapkoncepció miatt helytelen. Az eddigi egyoldalú minősítés korrigálásra szorul. 81.183.153.240 2007. január 3., 14:32 (CET)

Tények "A nagy per" (1904) című könyvvel kapcsolatban:

Eötvös Károly - A nagy per (1904), 1. kötet 70. oldal: "Ez napon tünt el a szegény cselédlányka. Eltünéséből került ki a vérvád. Nem azon a napon alakult meg a vérvád, hanem sokkal később. Előbb a sajtó czikkei, azután országgyülési beszédek s gyülölködö felekezeti izgatások alakitották meg."

Eötvös Károly - A nagy per (1904), 1. kötet 82. oldal: "Vasárnap az anyja már végig járta a falut" "Igy állott szóba vasárnap délután Sarf Józseffel is" "Sarf mindig azt hitte, hogy a vérvád gondolata e vigyázatlan ötletből sarjadzott ki. Én is azt hiszem."

PESTI HIRLAP 1883. június 21. csütörtök Melléklet 10. oldal (tudósítás a tárgyalásról): "Szeyffert: Solymosi Jánosnéval mikor találkozott azon szombaton? Vádlott: Este. Szeyffert: Akkor elmondta neki azt a hajdunánási történetet? Vádlott: Igen." "Szeyffert: Nagyon későn még nem lehetett? Vádlott: Látni még lehetett, napszállta után történt ez."

(Tehát egyszer azt állítja, hogy a vérvád sokkal később alakult meg, máskor meg azt, hogy már másnap vasárnap az egyik későbbi vádlott elszólásából, ráadásul az elszólás nem is másnap történt, hanem még aznap szombaton.)

---

Eötvös Károly - A nagy per (1904), 1. kötet 83. oldal: "Harmadnapon már mindenki beszélte, a ki a lányka eltünte iránt érdeklődött. Azonban a falubeliek, férfiak és asszonyok, teljes képtelenségnek tartották a vádat és sehogy se hihették, hogy a zsidók révén veszett volna el a lányka."

Eötvös Károly - A nagy per (1904), 1. kötet 85. oldal: "Solymosiné május 4-én ujra elment Jármy Jenő szolgabiróhoz s most már nyomatékosan jelenthette, hogy az egész ország hiszi és tudja, mi történt; az országgyülés is felszólalt, a hirlapok is tudnak már mindent, az egész falu egy véleményen van, már a kis gyermekek is erről beszélnek; tartson tehát vizsgálatot."

Eötvös Károly - A nagy per (1904), 1. kötet 94. oldal: "Rájöttek volna arra, hogy a kis gyerek ápril elsejétől husz vagy huszonötödik napjáig semmit se beszélt, semmit se tudott. Rájöttek volna arra, hogy a kis gyerek csak akkor kezdett beszélni, a mikor már a vérvád a sajtóban, a törvényhozás képviselőházában s onnan Tisza-Eszlárra érve, a falusi mende-mondában kiképződött s határozott alakot öltött."

MAGYAR ÁLLAM 1882. május 20. szombat 2. oldal (a legelső sajtóhír az esetről): "A VIDÉKRŐL Egy leány eltünésének titokzatos esete. Tisza-Eszlár (Szabolcsmegye), május hóban, 1882."

EGYETÉRTÉS 1882. május 24. szerda 3. oldal (először kerül szóba az országgyűlésben): "UJDONSÁGOK" "- A tisza-eszlári rejtély. A képviselőház mai ülésében nagy feltünést keltett Onody Géza képviselőnek elbeszélése egy Tisza-Eszláron rejtélyes körülmények között eltünt leányról."

(Itt az ok-okozat tekintetében fontos dologban állít valótlant, mivel Solymosiné május 4-én nem mondhatta azt Jármy Jenő szolgabírónak, hogy az egész ország tudja, az országgyűlés is felszólalt és a hirlapok is tudnak mindent, azon egyszerű oknál fogva, hogy a legelső sajtóhír az esetről május 20-án jelent meg, az országgyűlésben csak azt követően került szóba, addigra pedig már rég folyt a nyomozás. Ugyanezen ok miatt a kisebbik gyermek tanu Scharf Samu, Scharf Móric öccse sem találhatta ki a gyilkosságot a közvélemény hatására, hiszen időben jóval korábban mondta, mint ahogy a közvélemény tudomást szerzett róla.)

---

Eötvös Károly - A nagy per (1904), 1. kötet 109. oldal: "vallomás május 21-én este készült" "A sajtó hihetetlen gyorsasággal s harsogó hangjának egész erejével röpitette szét a hirt a zsidó gyerek vallomásáról."

BUDAPESTI HIRLAP 1882. május 31. szerda Melléklet 1. oldal: "A tisza-eszlári titok. - május 29. 1882. A népség között voltaképpen csak ma kezdődik az ingerültség és izgalom a mind jobban bonyolódó eset folytán. Különösen, midőn Scharf Móric, a templomszolga 16 éves fiának elbeszélése közszájra kelt, kezdődött az ingerültség növekedni"

(Eötvös itt is olyat ír, ami nem igaz, mert a koronatanu vallomásáról az első tudósítás több mint egy héttel később jelent meg a Budapesti Hírlapban, tehát szó sem volt hihetetlen gyorsaságról, amivel a sajtó országos hangulatot próbált volna kelteni.)

A fentieket bizonyító források:

81.183.153.240 2007. január 3., 15:46 (CET)

[szerkesztés] idézetek

Javaslom az idézetek és a "magyarázat" kivételét a szócikkből. Ez LEXIKON, nem irodalomóra amikor értelmezni kell dolgokat. Nem magyarázni kell az írásait és nem értelmezni, az enm az enciklopédista dolga, hanem az irdalomkritikusé! --Timiş postaláda 2007. január 3., 15:18 (CET)

Egy lexikon semleges, és nem minősít "remekműnek" egy hamis koncepcióra épülő, valótlanságokat tartalmazó művet. 81.183.153.240 2007. január 3., 15:39 (CET)

bökd már ki végre, minek csinálod ezt? Azt akarod bizonyítani, hogy a tiszaeszlári ügy nem volt vérvád, csak egyes túlérzékenyek csináltak belőle ilyen ügyet, olyanok, aki egy pofonra is pogromot kiáltanak? Vagy eseteleg nem kellett volna felmeneteni a gyanúsítottakat? Vagy mit akarsz mondani?--Linkoman 2007. január 3., 15:51 (CET)

Ezt azért csinálom, hogy egy lexikon ne állítson valótlant. Én szeretem az igazságot. És Te? 81.183.153.240 2007. január 3., 15:54 (CET)

Szerintem ebből a félmondatból: „[A mű] alapkoncepcióját tekintve meghamisítja az eseményeket.” világosan kiderül, mi a szerkesztő álláspontja és célja. „A kinek van füle a hallásra, hallja.” Winston 2007. január 3., 16:20 (CET)

Kedves beírogató! Szerintem ideje lenne regisztrálnod. Vagy neked jobban tetszik a tiszaeszlári rém név, ahogy már kezdenek emlegetni? Bináris ^ide 2007. január 3., 16:19 (CET)

Az a fontos, hogy az állításaimat bizonyítom, ha kell a faximilékkel is. A személyem pedig nem számít. Winston felvetésére kifejtem a következőket: Ha Winston olvasta Eötvös könyvét, akkor emlékszik, hogy Eötvös koncepciója az volt (amit idéztem is tőle szó szerint), hogy az egyik gyanusított a bűntettet tanusító két fia egy mesterségesen, sajtó, országgyűlés által keltett hangulat hatására vallott a gyanusítottak ellen, és a nyomozás is ezen mesterségesen keltett hangulat alapján folyt. Ennek az koncepciónak a valótlanságát bizonyítottam a korabeli sajtó segítségével. Tehát teljesen joggal állítom, hogy alapkoncepcióját tekintve meghamisítja az eseményeket. 81.183.153.240 2007. január 3., 16:45 (CET)

Teljesen mindegy hogy TE mit gondolsz róla! Mutass egy (de lehetőeg több) IRODALMILAG ELISMRT FORRÁST ami uyganazt állítja, amit te, akkor bekerülhet a szóciikkbe! Ez egy enciklopédia nem pedig az igazság (vagy általad igazságnak vélt dolog) szócsöve! Véleményednek nyiss egy fórumot valamelyik irodalmi orladon, írj blogot, csinálj róla filmet, de ne rakd egy enciklpédiába, ami csak ténykeen és tudósok/hozzáértők által írt valódi forrásokban közölt adatokat tartalmaz! Ha vannak olyan elismert irodalmárok történészek más szakemeberek akik veled egy állásponton vannak, adj linket, mutass könyvet, és akkor beleírhatod a cikkbe, hogy egyes források szerint Eötvös valótlant állít/téved - és odaírod a forrást reference-be. Ez nálunk ÍGY működik, nem úgy hogy névtelenül vandálkodunk és köpködjük a magunk kis véleményét egy enciklopédia szócikkbe! Itt vannak szabályok, akinek nem tetszik, hát magára vessen. hangsúlyozom, ez enciklopédia. nem iylen-olyan emberek véleményszócsöve. nekem példéul nem tetszik az új gyurcsány-program, de nem firkálok bele a szócikkébe, mert minek. nem ide való! majd elmegyek a gyurcsány fórumra és ott elmondom a véleményem, de nem itt, egy enciklopédiában! Egyébként pedig könnyű hősködni névtelenül, nem igaz? minden igazságbajnok ilyen... nem emrik felvállalni a enevüket, csak mások munkáját 8szócikkeit) ezsik tönkre! Gratulálok! --Timiş postaláda 2007. január 3., 21:29 (CET)

Források:

Eötvös Károly - A nagy per (1904), 1. kötet 94. oldal: "Rájöttek volna arra, hogy a kis gyerek ápril elsejétől husz vagy huszonötödik napjáig semmit se beszélt, semmit se tudott. Rájöttek volna arra, hogy a kis gyerek csak akkor kezdett beszélni, a mikor már a vérvád a sajtóban, a törvényhozás képviselőházában s onnan Tisza-Eszlárra érve, a falusi mende-mondában kiképződött s határozott alakot öltött."

MAGYAR ÁLLAM 1882. május 20. szombat 2. oldal (a legelső sajtóhír az esetről): "A VIDÉKRŐL Egy leány eltünésének titokzatos esete. Tisza-Eszlár (Szabolcsmegye), május hóban, 1882."

EGYETÉRTÉS 1882. május 24. szerda 3. oldal (először kerül szóba az országgyűlésben): "UJDONSÁGOK" "- A tisza-eszlári rejtély. A képviselőház mai ülésében nagy feltünést keltett Onody Géza képviselőnek elbeszélése egy Tisza-Eszláron rejtélyes körülmények között eltünt leányról."

Olvastad valamelyiket, esetleg óhajtasz faximilét, vagy befáradsz az Országos Széchenyi Könyvtárba mikrofilmen megnézni az újságokat? Itt pofon egyszerű a dolog, Eötvös arra a koncepcióra építi könyvét, hogy valakik mesterségesen antiszemita hangulatot keltettek a sajtóban, országgyűlésben, közvéleményben, és ez a hangulat okozta az ügy kirobbanását. Én pedig bebizonyítottam, hogy ez hazugság. 81.183.153.148 2007. január 3., 22:05 (CET)

Egy elismert irodalmi forrást is belinkelek Neked, amely alátámasztja az állításomat: http://www.kronikanova.hu/reszletes/0081.htm "Adamovics József tiszaeszlári lelkész „Egy lány eltűnésének titokzatos esete” című cikke május 20-án jelenik meg a Magyar Állam-ban" 81.183.153.148 2007. január 3., 22:12 (CET)

Felhívom a figyelmedet a Wikipédia itt olvasható irányelvére, annak is az alábbi részére:

„...ha egy Wikipédia cikk saját kutatásokon alapul, akkor ezek a kutatások kövessék a tudományos megközelítést: követhető, elfogadott forrásokra épüljenek (ezek közé nem soroljuk be a webes társalgófórumokat, és webblogokat is csak ritkán), ne rúgják fel önkényesen a már létező ismereteket és paradigmákat és lexikonszerűen legyen a szócikk megfogalmazva. Továbbá: a vitatott részek lehetőleg a cikk végére kerüljenek, világosan legyenek megkülönböztetve a tényszerű és a vitás részek, továbbá az ellentmondó elméletek mindegyikét meg kell említenünk, akármennyire is nem értünk egyet azokkal; és lehetőleg ezek azonos súllyal szerepeljenek (pl. ha Görgey Artúrról írunk, lehetőleg ne egyetlen sort szenteljünk az árulását tagadó véleményeknek és 50 sort azoknak, melyek árulónak állítják őt, hanem, ha rendelkezünk ismeretekkel, tartsuk az érvek és ellenérvek mennyiségi és minőségi egyensúlyát).”

Winston 2007. január 3., 22:29 (CET)

Pontosan így jártam el. Követhető, elfogadott források mind Eötvös "A nagy per" című könyve, mind a Magyar Állam, Egyetértés, Pesti Hirlap, Függetlenség, Budapesti Hirlap című napilapok 1882-es és 1883-as lapszámai. Én ezekből kutattam. És Te? 81.183.153.148 2007. január 3., 22:33 (CET)

Még valami: "továbbá az ellentmondó elméletek mindegyikét meg kell említenünk" én a tiszaeszlári per szócikkben például nem látok egy fia ellentmondó elméletet, pedig létezik olyan. 81.183.153.148 2007. január 3., 22:38 (CET)