Static Wikipedia February 2008 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu

Web Analytics
Cookie Policy Terms and Conditions Edgar F. Codd - Wikipédia

Edgar F. Codd

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Edgar Frank Ted Codd (* 1923. augusztus 23. – † 2003. április 18.) angol matematikus, informatikus, aki hozzájárult a relációs adatbázisok elméletének kialakításához. Az IBM kutatójaként létrehozta az adatbázis-kezelő rendszerek részére a relációs adatmodellt. Az informatikához kapcsolódó további értékes felfedezései is voltak, de az adatbázis-kezelés elméletéhez született adatmodell volt legemlékezetesebb felfedezése.

[szerkesztés] Életrajz és munkássága

Edgar Frank Codd Angliában, a dorseti Portlandben született. Miután a Poole Grammar Schoolt elvégezte, matematikát és kémiát tanult az oxfordi Exeter College-ban. A II. világháború idején pilóta volt a Royal Air Force-nál. 1948-ban New York-ba költözött és az IBM-hez került programozóként. Miután összekülönbözött Joseph McCarthy szenátorral 1953-ban a kanadai Ottawába költözött. Egy évtizeddel később visszatért az USA-ba, ahol a Michigani Egyetemen doktorátust szerzett informatikából. Két évvel később kaliforniai San Jose-ba költözött, hogy az IBM Almaden Research Centerben dolgozzon.

Adatbázis-kezeléssel kapcsolatos elméleteit 1960-1970-es években dolgozta ki. 1970-ben kiadta "A Relational Model Data Large Shared Data Banks" című művét, melyet egy évvel korábban az IBM belső kiadványában publikált. Az IBM lassan reagált Codd felfedezéseire, a versenytársak azonban kezdték megvalósítani azokat a gyakorlatban.

Az IBM kezdetben megtagadta, hogy a gyakorlatban is megvalósítsa a relációs adatmodellt, hogy ezáltal saját IMS/DB rendszeréből származó jövedelmeit megőrizze. Codd ezután megmutatta az IBM ügyfeleinek a modell által nyújtott lehetőségeket, azok pedig hatást gyakoroltak az IBM-re. Az IBM a Future System projekt alprogrogramjává választotta a System R-t, de annak programozói nem tartották szem előtt Codd javaslatait, így a csoport elszigetelődött Coddtól. A programban nem használták Codd saját Alpha programozási nyelvét, de létrehozták a SEQUEL-t. A SEQUEL jobban sikerült, mint az alapjául szolgáló relációs rendszer, a Larry Elliston által bemutatott Oracle DBMS, és kezdett a piacon elterjedni, még az SQL/DS előtt, immár saját becenevén, mint a SEQUEL-ből átkeresztelt SQL.

Codd folytatta a fejlesztést és kibővítette relációs adatmodelljét a vele gyakran együttműködő Christopher J. Date-tel. Az adatbázis normalizálás első törvényét neve után, Boyce-Codd normálformának nevezik. A Codd-féle relációs adatmodell az 1980-as évek elején vált közkeletűvé. Codd néha keserű harcokat folytatott, hogy megelőzze az adatbázis-forgalmazók visszaéléseit, akik gyakran adtak relációsfelület-látszatot a régi technológiákhoz. Részben ennek a harcnak köszönhetően született meg az a 12 szabály, mely a valódi relációs adatbázisokat jellemzi. A harc végül az SQL programozási nyelv kialakulásához vezetett, melyet Codd az elmélet helytelen megvalósításának tartott. Ez megnehezítette helyzetét az IBM-nél, így Date-tel és másokkal kilépett, hogy saját tanácsadó céget hozzanak létre.

Edgar Codd alkotta meg az OLAP kifejezést (On-Line Analitical Processing/on-line analitikai feldolgozás) és elkészítette annak tizenkét törvényét. Továbbfejlesztette elgondolásait a relációs adatmodellekről és közreműködött a sejtautomaták fejlesztése területén.

Codd 1981-ben Turing-díjban részesült, majd 1994-ben tagjai közé választotta az Association for Computing Machinery.

Edgar F. Codd 79 évesen halt meg floridai otthonában 2003. április 18-án.

2004-ben a SIGMOD átkeresztelte legmagasabb díját, SIGMOD Fejlesztések díjává (SIGMOD Innovations Award) Codd tiszteletére.

[szerkesztés] Kapcsolódó oldalak

Static Wikipedia 2008 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu -

Static Wikipedia 2007 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu -

Static Wikipedia 2006 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu