Egyszerűsítő írásmód
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
| Magyar helyesírás |
|---|
| Rögzítése: |
Alapelvei:
|
| További jellemzői: |
| Egyes területei: |
| Nevezetes szabályai: |
| Írásjelek helyesírása: |
| Érdekességek: |
| szerkeszt |
Az egyszerűsítő írásmód a magyar helyesírás négy alapelvének egyike (AkH. 92.).
[szerkesztés] Hatálya
- A két- és háromjegyű betűket csonkítva írjuk:
- szótő belsejében, pl. roggyan (nem „rogygyan”)
- és (a szóelemző írásmód ellenében) szótő és toldalék találkozásakor, pl. ággyal (nem „ágygyal”)
- Megjegyzés: A szóösszetételekre ez az egyszerűsítés nem vonatkozik: ott a szóelemzés elve érvényesül.
- Ha három mássalhangzó találkozna, csak kettőt írunk le (a szóelemző írásmód ellenében), pl. tollal (toll + lal, nem „tolllal”), Mariannal (Mariann + nal, nem „Mariannnal”), hallak (hall + lak, nem „halllak”). Ez azonban nem vonatkozik a családnevekre, az idegen szavakra és a szóösszetételekre.
- Az egyszerűsítő írásmód megnyilvánulásának tekinthetők azok az esetek is, amikor egyes különbségeket nem jelölünk, pl. dz-t és dzs-t röviden írjuk akkor is, amikor hosszan hangoznak, a zárt [ë]-t e-vel jelöljük, a rövid [á] hangot a-val írjuk, a két magánhangzó közt megjelenő [j] hangot elhagyjuk, az n + gy/ty betűk találkozásakor fellépő hasonulást – a betűkapcsolatok hagyományos megkötései miatt – szintén nem jelöljük az írásban (ez utóbbiak a magyar nyelv fonológiája alapján megjósolhatók). Ezek listáját l. A kiejtéstől eltérő írásmódú magyar köznevek listája cikkben.
- Az i-re végződő földrajzi nevek -i képzős származékainál nem írunk két i-t, pl. zamárdi, helsinki (AkH. 175., 215.).
- Az utcanevek különírásánál (AkH. 182.) szintén egyyszerűsítés figyelhető meg, hiszen nem jelöljük a köztük lévő szoros nyelvtani kapcsolatot.
- A harmadik mozgószabály is egyszerűsítésen alapul, mivel a közös tag mellett elmarad az összetételt jelölő kötőjel (pl. kutya-macska barátság).
- A kijelentő mondat végén álló, ponttal rövidített szó (pl. stb.) után csak egy pontot teszünk.
- A címek végéről elhagyott pont is tekinthető a rövidítés megnyilvánulásának (AkH. 266.).
[szerkesztés] Kisebb hatókörű szabályok
- Ha helyre utalva nem dönthető el egyértelműen, hogy természetföldrajzi névként vagy településrésznévként használjuk (az előbbi ugyanis kötőjeles írást, az utóbbi pedig egybeírást von maga után), olyankor az egyszerűbbet, az egybeírást választhatjuk, pl. Margitsziget (OH. 197. o.).
- Ha egy szerkezetnél a mozgószabály alkalmazása nélkül is lényegében azonos szerkezetet kapunk, eltekinthetünk a szabály alkalmazásától, pl. érettségikövetelmény-rendszer helyett érettségi követelményrendszer is írható. (Ez természetesen nem érvényesül olyankor, ha a mozgószabály nélküli szerkezet nem tudja tükrözni a jelentést, pl. az angol nyelvtanítás mást jelent, mint az angolnyelv-tanítás.)
- A szabály szerint ha egy idegen írásmódú szó néma betűre vagy bonyolult betűkapcsolatra végződik, akkor a hozzá kapcsolódó ragot kötőjellel írjuk, pl. Calais (ejtve [kálé]) → calais-i (AkH. 217. a)). Ha azonban ez a szó természetföldrajzi név tagjává válik, és újabb kötőjel kerül melléje, akkor az előbbi kötőjel az egyszerűsítés elve alapján elmarad, pl. Calaisi-szoros (OH. 208.)
[szerkesztés] Ahol nem érvényesül
Az egyszerűsítő írásmód „ellenpólusa” gyakran a szóelemző írásmód – l. a cikkben, hol érvényesül az egyszerűsítés ellenében.
